NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2026-01-16 01:13 Összes olvasás: 100191| 658. | [tulajdonos]: ... | 2020-03-30 17:08 |
2020. március 30.
Repültem álmomban, nem emberként, nem is madárként, hanem úgy, mint egy repülőgép. Széttárt szárnyakkal, hajtóművel, pilótafülkével -- hazai terepen, irányított pályán. Szálltam békésen a földek, a falvak és a városok felett. Néha megbillentem, éreztem a széllökéseket. Aztán egyszer csak elveszítettem az irányítást magam felett, és kisodródtam a biztonságos zónából ismeretlen légterekbe, más országok fölé. Egyre messzebb kerültem a tájtól, amelyhez tartoztam. Le akartam szállni, landolni minél előbb, de nem tudtam, hol találok leszállópályát, hol fogadnak szívesen. És már hallottam is az idegen nyelvű riasztást. Ezek engem ellenségnek tekintenek! A felhők is hirtelen megfeketedtek, mintha vízcseppek helyett mérgező gázokkal lennének tele. Ebben a feketeségben száguldoztam eszeveszett sebességgel, és attól féltem, hogy nekimegyek egy másik repülőgépnek. Vagy ha nem, kilőnek alulról. Nem hiszik el, hogy barátságos szándékkal repkedek felettük.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
