NAPLÓK: Mátyus Attila Legutóbbi olvasó: 2020-07-03 18:25 Összes olvasás: 24386| 19. | [tulajdonos]: ma | 2007-07-29 23:33 | Ma megint nem alkottam meg
a látszólag magától működő
mágnes-gravitációs motort
Sumérul sem tanultam semmi újat
(bár az angollal biztos töbre mennék)
Elszívtak pár tucat cigit
és ittam néhány kávét
tökéletesen elvetélt
lehetett volna a napom
ha Isten nem gondolja úgy
hogy ideje rám szólnia ismét…
| |
| 18. | [tulajdonos]: kondenzátor | 2007-06-26 06:58 | | Igen azt az állapotot én is ismerem, de az más. Leginkább a kondenzátorhoz hasonló. Feltöltődés és kisülés, úgy ahogy leírtad. De ez inkább olyan mintha egy dalelemtáblát vagy versmonukleáris erőművet telepítettek volna az emberbe...szinte minden kis dologról sorok jutnak eszembe és csak jegyzetelek folyamtosan... | |
| 17. | [tulajdonos]: non-stpo | 2007-06-25 13:44 | | szerintetek van non-stop ihletet állapot? | |
| 16. | [tulajdonos]: :( | 2007-02-19 21:51 | | ne haragudj...nem akartalak megbántani...igazad van, TE foglalkoztál ezzel is... | |
| 15. | [tulajdonos]: re: | 2007-02-19 19:36 | | a vers kapcsán igen...a beírt "duzzogással" kapcsolatban senki... | |
| 14. | [tulajdonos]: FÜM-nek | 2007-02-19 16:47 | | Nem várok reakciót...illetve már megkaptam a hallgatásban... | |
| 13. | [tulajdonos]: re:hadd | 2007-02-10 11:32 | | Köszönke t! | |
| 12. | [tulajdonos]: re:FüR-nek | 2007-02-10 11:29 | | Írok…nem tehetek mást, mert valami balsors erre ítélt. Akarni pedig nem akarok semmit, még megjelenni sem, magam legalább is nem keresem többé ennek útját-módját. | |
| 11. | [tulajdonos]: re:Attila | 2007-02-10 11:20 | Gyulám! Tisztelem az álláspontodat, de nem fogadom el. Még akkor sem, ha el kell ismernem azt, hogy vannak alkotók, akik saját művészeti águkban szakrálissá tudnak válni. De a népdalokon kívül, mely viszont a vershez szorosan kötődik, a többi művészet réges-régen kommerszionálódott. Ez a folyamat pld a zenében mondhatnám, (ha ez nem lenne képzavar), hogy kézzel fogható. A vers nem azért az utolsó szakralitás, mert mások nem hozhatnak létre ma is ilyen műveket egyéb művészi tevékenységgel, hanem azért, mert olyan „alapanyaggal” dolgozik mely minden ember számára ismert mindennap használt, maga a nyelv, a szó. A költő ugyan azt az eszközt használja, mint Isten, és ebből teremt ha nem is kézzelfogható új világot, de olyan műveket, melyek köznapi-ember számára megismételhetetlenek, ugyanakkor a lelkük legmélyéig hatolhat, a költők ugyanis ismerik a szavak mágiáját.
A vers sem mindig szakrális, egyre inkább nem az, mert az európai civilizáció jó háromszáz éve harcol minden szakralitás ellen, az egyenlőség és a szabadság nevében, mely hangzatos jelszavak semmi mást nem takarnak, mint minden „másság” elpusztítását.
Ha figyelsz láthatod, a költészet is kurválódik és maholnap felbukkannak majd itt is a kreált sztárocskák, (illetve már itt is vannak) akik a büdös életben nem fognak soha leírni egy olyan sort sem mely megérinthetné egy másik ember lelkét, erre képtelenek és nem is akarják, hiszen akkor átlépnék azt a határt melyet kreátoraik kijelöltek számukra, a nép pedig minden „moslékot” megeszik, ha elég sokat és jól reklámozzák.
| |
| 10. | [tulajdonos]: re:re | FűM: re | 2007-02-09 09:25 | | A szerepünket nem mi választjuk. A mi lehetőségünk „csak” annyi, hogy vállaljuk vagy sem. Én úgy döntöttem igen, de nem a megváltóét, mert az már foglalt 2000 éve, de a költészet prófétája bárki lehet, aki elfogadja azt, hogy a Vers az utolsó szakralitás ebben a világban. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
