NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2025-11-05 00:58 Összes olvasás: 17959| 38. | [tulajdonos]: Vers | 2020-03-01 12:10 |
Bukott álmok
Óvatosan lépked az est,
Mélykék égen csillagot fest.
Holdfényt is az éjszakának,
Aztán ágyat vet magának.
Falu szélén áll egy kis ház,
A boldogság falán csak máz.
Megtévesztő színes álca,
Gazdájának bukott álma.
Néha ábrándokat hajszol,
Olykor színes álmot rajzol.
Mintha attól szebbé válna,
Életének elnyűtt vászna.
Árnyként követi a múltja,
Titkait fülébe súgja.
Régi emlékekről mesél,
Rosszat jóért el nem cserél.
Szinte suttog alig hallja,
Hangosabb az óra hangja.
Cserbenhagyja az értelem,
Ágyára ül a félelem.
Álma üveggömbként törik,
Ha a remény is elszökik.
Pislákoló gyertya árnya,
Lassan kialszik a lángja.
Hívja, csalja, a régi táj,
Amikor a magány úgy fáj.
Az a kis ház, azaz utca,
Szíve egyre oda húzza.
Várnak ott rá szíve súgja,
Egy nap a szél oda fújja.
Ahol a fák égig érnek,
Hol az álmok véget érnek. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
