NAPLÓK: HÓDOLAT DZSAMILÁNAK
Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:20 Összes olvasás: 6013| 15. | [tulajdonos]: dzsamila újratöltve | 2015-04-10 21:26 |
Dzsamila a végzet,
ezt a napba nézve is tudom.
Elvágyódom kihült helyemről,
miközben hatalmas űrt töltök be
sosem volt szerelmemmel, Dzsamilával.
Hogy milyen nélküle
azt mindig is tudtam.
Hogy milyen vele, velem vagy kettőnk
közzül valamelyikünkel
azt lehet, hogy utólagos
engedelmemmel és előrelátásommal
az illetékes és nem mellékes
láthatatlanúl is meglévő
utólag is és előzetesen is
kihült helyemen tartózkodó
részegységeinket képező
emléknyomainkkal láthatóan
és érezhetően utólagos szándékaim
de előzetes számításaim alapján
hideg és elhagyott
az űr s a hely, amit mindezekkel
párhuzamban
utalagos szándékom
és előzmények előtt
betölteni hivatottam Dzsamilával
aki csak úgy elillant,
mint e vers költőjének
névleges és fajlagos
hideg emléknyomainak
hűlt helye... |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
