NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2020-05-26 22:53 Összes olvasás: 68544| 385. | [tulajdonos]: végeredmény | 2019-07-13 09:38 | A hármas kivételével mindenki egy-egy szavazatot kapott. Hepp Béla itt régen vezetett játékot, kérem vegye át a "parancsnokságot". kÖSZÖNÖM.
1.
két-ség
Azt mondtam a kettesnek, ne szólj szám, ne szólj szám,
hűtlen vágytól verdesnek aranydrót kalitkán
félszavakból röptetett mondatok, mondatok,
egyesekre köptetek, bennem ez volt a sok,
becsaptatok, így a jó; törteket törtetek,
tanulj kettes, kapkodó óriásból törpe lett,
rám zúdulnak képeim, szűz öl, meg tűz öl meg,
torz reál zárványain csillagok gyűlölnek.
Költő: Hepp Béla Értékelés:Gyurcsi
2.
..ellenkezőleg
Szólj igazat
- becsapnak,
tanulj hazudni
- befogadnak,
lángolva szeress
- meggyűlölnek,
maradj közömbös
- megszeretnek,
add oda mindened
- nem kapod vissza,
ne kérj semmit
- s zúdul rád halomba,
légy hűséges
- megcsalnak,
hűtlenkedj
- beléd kapaszkodnak,
ne higgy senkinek
- őszinték lesznek.
Költő: Tiszai P Imre Értékelés:Hepp Béla
3.
megREmeg
Szólj vissza ha azt akarod
Gyűlölnek itt már mindenkit
Becsap rádzúdul mind megkapod
Tanulj! Hűtlen lett minden hit
Költő.Francesco de Orellan Értékelés:
4.
Tanulj, tinó - már ha
ökör akarsz lenni!
- Ennél jobb tanácsot
nem adott még senki.
Ne szólj egy rossz szót se!
Az élethez kapod,
ne hidd, hogy most rútul
becsapott mentorod!
Kik gyűlölnek, tőlük
rád zúdul a szidás.
Barátok a múltból.
Hűtlenség ez, mi más?
Költő: Gyurcsi Értékelés:Fejlakő
5.
elmúlás
becsapnak az álmok
zúdul rám az eső
hűtlenek a barátok
sötétl viharfelhő
harmatot harapok
tegnap hordalékát
fekete nappalok
füstös maradékát
gyűlölnek sokan
bár nem ismernek
szólnék kapkodóan
hangom hiteltelen
tanulom a létet
éltem alkonyán
huncut vigécek
bontják rokolyám
Kóltő: Ötvös Németh Edit Értékelés: Francesco de Orellan
6.
Azt kapod, amit - intelem fiamnak
Tanulj meg, fiam, a máz mögé nézni,
ne tévesszen meg a fényes glazúr,
ha filmjeivel rád zúdul Disney,
vagy ha eléd lép a kényes Nagyúr,
mintha téged akarna becserkészni,
hogy pattanj el, mint a zongorahúr,
és kerülj önmagadtól földrésznyi
távolságba, mert micsoda bravúr,
ha magadhoz vagy hűtlen, s tükörbe
kiálthatod egy szegény ökörnek,
ki képmását kergeti körbe-körbe:
jaj, engem már megint hogy gyűlölnek!
Tanuld meg, fiam a látszat becsap.
Van, mi vérnek látszik, de csak ketchup.
Költő: Vajdics Anikó Értékelés:Zúzmara | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
