| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-03-12 06:01 Összes olvasás: 455152| 6679. | [tulajdonos]: El ne hibázzam! | 2023-09-02 23:00 | Kedves játékostársak, hoztam a termést. 8 pályamű, 2 extra, 2 pozitív született. Panaszra nincs okom. A műveket szavazásra bocsájtom! Első játékom, aminek az eleje úgy kezdődött, hogy nem tudtam melyik a kék és mi a zöld kocka :-) Köszönöm a segítőknek, ahogy köszönöm az engem biztatóknak a játékot!
1.
munka közben...
épp az önarcképem festegetem csak a nyárfák kitakarják a betyár már alszik a csapszékben olyan mint egy törött bálvány a szél is csak alig fúj estelen nem illik ide de nem fáj
---------------------------------------------------- 2.
Tájkép nyárfákkal, holddal és tóval
Nyárfák közé surran a szél, a tópartig meg sem áll. Ezüstbe vont minden levél, zsoldpénzét gyűjti a nyár.
A tó mellett állt egy csapszék, betyárokat bujtatott. Elfogták a kocsmárosnét, rögvest felakasztatott.
Bádog-idol, Jézus-kereszt horpadozik a hanton, "bálványozzák" a verebek, megtisztelik vastagon.
Estelen, ha feljön a hold, a tó fölött meg-megáll. Fényt csorgat a mély sötétre, s önarcképét lesi már.
--------------------------------------- 3
IUS MURMURANDI
Itt, a csapszékben semmi csitt, röhögünk a bálványozottakon. Összeborul két önarckép imádó, felesekkel feleselnek, esteledik.
Betyár idők, döglesztő melegek, nyárfa vattákat hoz be a szél. Emberalak áll össze, fröccsöt kér, sajnálkozik, látva a morgó feleket.
----------------------------------------------------------------------- 4
nyárutó
csapzottak most a nyárfák nyikorog a levélzsanér pisze orrú kislány vagyok újra álmomban simogat a szél látom ahogy napról napra a csapszékbe jár Pista bácsi a vén betyár két fröccsöt iszik a kisebbik fajtából ráncai között szomorúság bujkál néhányan bálványozták az öreget valamikor réges-rég azt beszélik nagy hírű festő volt mostanában csak a kutyák morognak rá ahogy rugdalja a kerítéseket a kocsmába vezető úton egész nap ott üti el az időt otthon láb alatt van mindig megmondta a tutit az okot és az okozatlant esteledik zár az ivó kopott festmény lóg a falon a vénember önarcképén reccsenve reped a máz
------------------------------------------------------- 5
Na, írtam valamit, altatni kéne, bal-Lada féle --- Nyárfák között Nyárfák fölött Betyár szél, sündörög.
Bálványosnál Bálványosnál estelen, Jár a legény meztelen. Gyűlik-gyűlik, baja gyűlik énvelem.
Jár utána a leány, Lesz tőle hét fattya. Szívét-lelkét könyörgés Soha meg nem hatja.
A csapszékben azt mesélik önarcképem lecserélik. Ön, arcképem lecserélni képtelen? Versből ennyi, ha kell-ha nem, e- lég legyen! Lég legyen!
---------------------------------------------------------- 6
Ennyire futja
Állok a létem szélén. Nézem az alkony fényét, nyárfa hegyén libeg éppen.
Szél szalad estelen értem, s súgja: Őskori bálvány kőköre vár rám.
Ócska a csapszék, tócsa a nedves pultján, fáj az önarckép, hej, de betyár ez az ember!
Nincs gyökerem mely a súlyomat elbírná ha az éjfél rám tör.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 7
Némajáték
nyárfák adják tovább a szél pletykálkodását csókokról szeretésről emberi butaságról titkos leveleket felidéző vulkánfíber ( tudod, bőröndnyi emlék ) pereg a vattazápor nyáron hólabdák keringőznek és a tüsszögés rálicitál ezüst és zöld a táj
Vén Tölgy áll erőt adó büszke fa fekete bálvány árnyat varázsol titkaid megtartó öreg tölgy ugyanolyan mint gyerekkorodban törzse fanyar szagú ülj le gyökerére leheveredem mellé - vagyok- a dió csemete kicsi magonc még a fa nől és a föld él végtelen észrevétlen fekete hajú nő zöld diót csen róla régi szúette a csapszék mibe a diólikőrt rejti itt nem keresi senki fenyőrügy is fogyóban már szedni kéne ne éhezzen a család
emlékszem a jámbor juharra béketűrő szép mosolyú a kőrisek magas lázas ifjak nem látom a hársakat öreg már a szem illatuk nyári estelen érzem langyos szerelmeseken méhek poroznak hársvirágot lakoma után lusta ásítás méhpempő a kicsi méh álmában beszél
kacér pipacs széllel játszik alkonyórán vetkőzni kezd Démétér istennő szent virága leszentül a Nap utolsó fényében
önarcképem-sóhajt fel Niké a nád villám csapta őszi kócok nyári bugák ijedt halak hajlott nádak a tó tükrében izzanak
'A virágnak nincs illatja, Ha megcsapta őszi dér; kikericsek kéke Arany kapcsos könyvén Őszikék pelyhes csibék Monet vásznán az öt nyárfa Epte kanyarulatában őrzi a folyót Leszedetlen fa érett gyümölcsű fája türelemre tanít végső elmúlásra a hideg éjszaka nem akar hallani zöld éneklést betyár kurjongatást
nincs szebb némajáték mint a forgó repülő ködöké
---------------------------------------------------------------------------------------- 8
Már nem szöszölök
Nem vonz csapszékek betyáros magánya, már nyárfaszöszben sem ölelkezem, önarcképem dőlt bálvány egy tükörben, szélcsend lettem viharos estelen. ----------------------------------------------------------------------------------
Extrák
1
Egy léha ember önarcképe
Hej, ripityom! Betyár világ. Nyárfaerdő, senki se lát.
Ne is lásson, bujálkodok. Hol egy csapszék? Hol ihatok?
Bádog bálvány, eső veri, keresztúton szél zörgeti.
Leborulnék, de már minek? Eltáncoltam életemet.
Leborulnék, de már késő, "egy nyugalom vár, a végső".
--------------------------------------------- 2
Gyüttment
Estelente, éjjelente bálvány jár-kel, szél a teste, nyárfák között jött a házig, mesziről, a túlvilág is megvolt neki, kopott talpa nyomát őrzi a Walhalla.
Húzta, űzte gyalogútja, kószált vagy menekült futva, ide jutott, ahol állok, együtt kerítjük a lángot, arca helyett önarcképem betyárkodik a csapszékben
----------------------------------------------------------------------- pozitív sorok
A pozitív dolog, ami most eszembe jut, Juhász Gyula számomra tökéletes négy sora. Nagyon gyakran mondogatom magamban, nem veszít varázsából.
"A kocsma pállott, kék ködében Lócán ül Villon és dalol, Veszett láng villog a szemében S visszás hang kél a húr alól:"
Öröm-apeva
Az élet kiváltság, soha többé nem ismétlődik.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|