| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-09-02 23:33 Összes olvasás: 521419Olvasói hozzászólások nélkül| 5639. | Simf: Játék | [tulajdonos]: Szavak | 2022-07-30 17:13 | Hétszer a halálról
A halál lelketlen csúfság.
Nem nézi, csecsemő, aggastyán,
nem nézi, gyilkos, vagy megváltó,
azt se, egyet, vagy ezreket-milliókat.
A halál mohó madár.
Bereppen a nyitott ajtón, ablakon,
csőrébe kapja, ami érték, és
hussan el vele, nem hatja meg
jajveszékelés, rimánkodás.
A halál megvesztegethetetlen őr.
Nem enged ki senkit a markából,
akárhogy verődsz, bármit teszel,
végül övé leszel mindenestől.
A halál kíméletlenül hajt.
Ostora már a bölcső felett ott csattog,
és nem ad sok időt, ha szerencsés vagy,
néhány évtizedet, hogy légy,
hogy különb légy, hogy egyedi légy.
A halál sokáig nem akaródzik.
Aztán, ha eljutsz oda, a veszteségek,
az értelmetlenségek, a fájdalmak meggyőznek
róla, nincs is megbízhatóbb barátod.
A halál makulátlan.
Nem cifrázza, nem kendőzi el magát,
egész életed során ő az egyetlen,
akiről bizton tudhatod, mit is akar tőled.
És úgy is lesz!
A halál az halál.
Minden élet örök ellene.
Ha békét kötnél vele, már el is vesztél.
Csupán a legutolsó élő semmisíti majd meg. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
