| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-02-02 07:17 Összes olvasás: 443000| 5574. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2022-07-01 23:29 | Kedves Játékosok, íme a termés, szemezgessetek: Emlékeztetőül a szavak: nyer, bús, felleg, ének, völgy, könny, tenger És, még mindig fogadok el megfejtést a szavak eredetére!!!
1.
ej haj száll az ének...
nincs bennük félelem hiszen még újak azt hiszik övék a jövő hogy bús után dáridók jönnek nem völgy-barakkok nem Don-parti cipők
ej ti nyeretlenkék ti embernek könnyű gélek elfeledtétek a tengernyi kínt a holtakat elfeledtétek ?
2.
fekete fellegek
zúg a völgy a halottak éneke feneketlen kutakból tengernyi könnyet dagaszt damaszt a ravatal zaklatott asszonyok frissen vasalt feketében gyűrött arcukon fájdalmas barázdát húz a szomorú délután fellegek gyűlnek a Nap elé bús férfiak temetik a soha nem nemzett gyermekeiket aki nyer az soha nem mer semmit sem
3.
Kopár vidék
A völgy felett homály borong. Egy ének csapongva száll a vaksi, szürke ködben. Az égi kékbe vágyna. Szinte röppen kiadni bánatát a déli szélnek.
A barna, bús hegyek közötti felleg a résnyi fényt is éppen eltakarja. Sötét a tenger itt, dühöng, haragja a sziklafalba ütközik, s elernyed.
Egy árva jerke szirti saskaromban, megadja most magát, hisz úgyse nyerhet. Szemét a könny lepi, homály borítja.
Könyörtelen, szikár e táj, azonban az étel itt is életet jelenthet. A szánalmat az ösztön általírja.
/Egy nem hibátlan szonett/
4. Lecke A fellegek könnyben úsznak, az énekszó bennszakad, a völgyek mélyükbe zuhannak. Csak mi nyertünk általa, hisz tengernyi küzdelmét elbukta mind. Bús képe soha fel nem derül már.
5. magán ipszilon
de valaki majd úgyis nyer a völgy végén ott a tenger folyik a könny bús az ének felleg felett kéken égek
6.
Nyeretlenek
Énekszó lökdös egy hajót, a kő dörzsöl, a könny ered, sós vízzel törlöm le a sót, e tengert úsztam már veled, a hullámhegy völgyére nőtt, megránganak a fellegek, mint bús lovak a rajt előtt, ha négyéve nyeretlenek
7.
Szkülla és Kharübdisz
Tengernyi szépet ígért a gályaének szállva ihatatlan hullámvölgyeken át, dagadó felleg vitorlája alatt utaznak a nyerni nem tudók, arcuk könnytelen, kemény és fásult sziklaarc, naponta háromszor nyelik el bús düledékeidet szerelmetes világom, majd kiokádják félig megemésztve, a jók ártatlanul belemártóznak, ágyékukból kutyafej nő, visszaugatnak, szörnyekké válunk mind, élve a hatfejű gőggel, vissza se nézünk.
Extra
talán
bús az ének völgyben könnypatak fellegek nyernek háborút a tenger elcsitul holnap
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|