NAPLÓK: Kávé, tejszín nélkül
Legutóbbi olvasó: 2026-05-24 13:06 Összes olvasás: 38703| 3. | [tulajdonos]: 4. | 2011-05-24 21:04 |
Valahogy túlélni, amíg lehet. Tegnap a könyvelőnőnek elmondtam, mi van, de már nem tud kölcsönadni. Nyolcvan forint, másfél hét, ezt kell megoldanom. Előkotort egy kis tábla étcsokit, egy Húsvétról maradt csokitojást, aztán az egyik szekrény mélyéről negyed zacskó háztartási kekszet. Levittem a zsákmányt az irodába, és annyira vidám lettem, elkezdtem énekelni az Oroszlánkirályt. Fogalmam sincs, hogy jutott eszembe, nem szoktam rajzfilmeket nézni. "Can you feel the love tonight?"
Bírnám a koplalást, ha nem tömnének antibiotikummal. Így viszont nagyon durva, vasárnap be kellett mennem az ügyeletre, pokolian fájt a gyomrom. "Vegyen savlekötő tablettát!" Nem tudok. A húgom azt ígérte, visszahív, de elfelejtette. Felültem egy buszra, elmentem hozzá, cigiztünk a konyhában, és feltúrta a lakást savlekötőért. Talált is, majdnem egy dobozzal. Kaptam szilvás gombócot is.
Ültünk, ugyanolyan homályos tükrökké váltak a szemei, mint a könyvelőnőnek. Nem tudnak segíteni, tehetetlennek érzik magukat, bekönnyezik a szemük. Sajnálom. Mea culpa.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
