NAPLÓK: KUTYAMELEG Legutóbbi olvasó: 2025-07-06 13:03 Összes olvasás: 8987| 5. | [tulajdonos]: A mosoly | 2016-12-28 16:18 | - Vártalak! – öleli át a nő.
Szájon csókolja a fiút. Alkohol íze van.
- Hiányoztál! – így Márk, aki egy pillanatra elgondolkozik, őszintén beszélt-e.
- Nélküled csak iszom, iszom – panaszkodik, és reszkető kézzel tölt.
- Velem is.
- De együtt minden szebb! A galambok is kettesével ülnek a fán.
Márk, aki utálja a nyálas közhelyeket, inkább nem szól semmit. Nézi a nőt. Idősödő, sovány. Nem szép. Híres, gazdag. Jó ember. Talán.
Péter előtt csak felvágott, nem feküdtek még le. Ő, a Casanova fél. Mindenki nőcsábásznak hiszi, pedig még nem is volt senkivel. Idáig könnyű volt játszani a szerepet. Magdi más. Úgy érzi, átlát rajta, mégis elfogadja. Mint egy anya.
- De elbambultál! Mire gondolsz? – bújik hozzá Magdi.
- Semmire… Öh… Rád.
- Végre tegezel!
- Ó, bocsánat…
- Miért kéne bocsánatot kérned? Egy pár vagyunk.
- Tiszteletből.
- Ó, te drága jól nevelt kisfiú! – súgja a fülébe.
Szereti, ha így hívják, otthon folyton azt hallotta, hogy ő nem fiú, hanem lány. Nem férfias, mert ügyetlen, gyenge és életképtelen. Nem tudna eltartani egy családot. Valóban nem.
- Leszoksz? – kérdezi komolyan Márk.
- A kedvedért akár.
- Ne a kedvemért, magadért! Mert tönkretesz, megöl.
- Félsz, hogy egyedül maradsz Kicsim? Nem fogsz, vigyázok rád. Nem a piától mennek ám tönkre az emberek, hanem az élettől. Azt pedig nem lehet megúszni.
A kamasz fiú csodálja a középkorú nőt bölcsességéért.
- Ne kenődj el, hadd okozzak neked örömet! – és már nyúl is a sliccéhez.
- Ne! – tolja félre a kezét.
- Hiszen már egy hete együtt vagyunk! Szűz vagy még? Nincs ezen mit szégyellni.
- Nem vagyok szűz.
- Akkor? Korainak érzed?
- Talán.
- Titokzatos királyfi. Gátlásos vagy?
- Lehet.
- Nem vagy megelégedve a testeddel?
Erre nem felel.
- Nem a pornószínészekhez kell viszonyítania fütyiméretet!
Márk nevet.
- Jól van, na, ha nem osztod meg velem, csak találgatni tudok.
- Úgyse találod ki.
- Akkor nem próbálkozom az elmélettel, jöjjön a gyakorlat!
- Később!
- Hárítasz. A fiúkat szereted?
- Dehogy.
- Ha beteg vagy, menj orvoshoz.
- Semmi bajom.
- Ha nem kívánsz, miért kezdtél ki velem? – fakad ki a nő.
- Nem kezdtem ki veled!
- Hát? Talán én smároltalak le ismeretlenül mindenki szeme láttára?
- Nem, de…
- Akkor meg? Utána se hagytál békén napokig cseten, míg nem feleltem.
- Miért válaszoltál?
- Mert megsajnáltalak.
- Engem nem kell sajnálni! – csap az asztalra Márk.
- Másban lennél ilyen heves selyemfiúkám! Férfi vagy egyáltalán?
- Megmutassam? Úgy elbánok veled, hogy még az ágy is érezni fogja!
- Hála az égnek! Épp itt az i… - Már nem folytathatja, mert a fiú torkon ragadja.
- Er…
- Eresszelek? Nem! Egye fene, egy pillanatra.
- Sz-szólhattál volna, hogy a fojtogatós szexet szereted! – nyöszörgi.
- Semmilyen szex nem érdekel.
- Impo…
Ám mielőtt kimondhatná volna, hogy impotens, újra nyaka köré szorul a gyerek vékony, de erős marka. Szorítja, addig, míg már nem ellenkezik. A test tehetetlenül nyúlik el a földön. Márk riadtan vizsgálgatja, vajon meghalt-e. Szemei üresen merednek a semmibe. Lélegzik. A majdnem-gyilkos letolja nadrágját, fölé guggol, és az arcára vizel. A fél-hulla szája mosolyra húzódik.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
