NAPLÓK: Frankó Legutóbbi olvasó: 2026-02-08 02:16 Összes olvasás: 13114| 2. | [tulajdonos]: Csudarossz | 2004-02-29 16:58 | | Ez a mai nap nem túl jó, mondhatni... Meg vagyok zavarodva. Felhívott volt szerelmem. No persze nem ez az oka a zavarnak, egészen más, vele csak együtt tudok érezni, mivel ugyanabban a hajóban evezünk. Az ő életét egy srác, az enyém egy csajszi keseríti meg nem is akárhogyan. Túl sok jel mutat mindkettőnknél arra, hogy a másik össze akar jönni velünk. Például tegnap együtt voltam reggel negyed nyolcig ezzel a csajjal, utána együtt aludtunk, és semmi. A volt szerelmem szintén így csinálta tegnap, csak nem negyd nyolcig. És szintén semmi. Érdekes egy állatfaj az ember, bár mostansá kezdem azt gondolni, én vagyok az állat, nem a többiek. Csudarossz. Egyszerűen félelmetes, hogy mik történhetnek, nem? Gyanítom mi néztük el a táblát, amit ez a srác, és csaj mutatott nekünk. Mondjuk az egyik szemem mínusz négyésfeles, simán olvashattam azt, hogy "össze akarok jönni veledet" a "tök jó fej vagy, ennyi helyett". Sajnos még közelebb kell mennem, hogy lássam, de félek, ekkor meg túl közel megyek hozzá, és fellököm, csakhogy kiderítsem, mi is van azon a táblán. Félelmetes. Bár nem tudom, hogy az együttalvást hogy lehet félreolvasni, de volt már rá példa. Csak ne ő hívott volna engem, úgy egyszerűbben elfogadhatóvá válna, nem az van, amir gondolok. Persze lehet, hogy csak mint barátot hívott el. Ki tudja? Kérdezzem meg tőle? Nem-nem. Azzal nagyot kockáztatok, bár végül is nem mindegy, egy héttel előbb vagy később tudom meg, hogy "nem"? De az. És az "igen"-nel is ugyanez a helyzet. De mégsem ronthatok ajtóstul a házba. Arra azt mondják bunkóság. Szerintem is. Verset nem fogok írni neki. Nem tudok. Persze egy-két rímet össze tudok kovácsolni, de az messze van a verstől. Eléggé. Ilyen helyzetkben könnyebb lehetett egy Adynak, vagy Babitsnak. Persze csak a versírás szempontjából. Végül is azt sem tudom, hogy hogyan hat egy ilyen akármi egy női lélekre. Azt hiszem mindegyikre máshogy. Ez az a bakija a világnézetemnek. Kifelejtettem belőle egy apróságot, azt hogy az emberek nem egyformák. Pl. ezért lehet a kereszténység nevében zsidózni, ócsárolni másokat, stb. Pl. én ilyet nem csinálok. De! Más csinál ilyet. Ennyi. Világnézet romban. Szevasz. Megpróbálhatnám úgy átalakítani, hogy bizonyos alapelvekkel, doktrínákkal, beépített erkölcsökkel születünk, amitől emberek vagyunk. Egy ilyen közös van csak: amíg nem ébredünk öntudatra, az élni akarás. Ebben benne van minden, evés-ivás, stb. Csak ez édes kevés, hogy erre az egy humbugra építsek egy világot. Főként azért, mert az emberek általában öntudatra ébrednek, ha nem is tudatra. Gyanítom ilyen képletet, ami az embereket, az emberiséget leírja akármilyen módon is, nincs, vagy olyan bonyolult, hogy soha nem fogjuk tudni megoldani, vagy csak egyszerűen megérteni. És így éljek?! Persze, nincs gond, el kell fogadni, hogy mindenki olyan amilyen, ez van. Attól még lehet szép az élet. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
