NAPLÓK: Frankó Legutóbbi olvasó: 2025-11-09 07:11 Összes olvasás: 13011| 1. | [tulajdonos]: Első nap | 2004-02-28 00:12 | Elhatároztam, hogy naplót írok. Miért? Szeretném ha többen tudnák, én hogy látom a világot. Mellesleg egyszerű műfaj. Egyszerűnek tűnik.
A dolgok másképpen mennek. Változnak, és alig akart feltűnni, hogy más a világ körülöttem. Ez a felnövés lehet a háttérben. Nem is olyan egyszerű ez a sok minden itt körülöttem. Az utópisztikus fantáziám az életről elkezdett összedőlni. Pedig azt hittem, ha kisebb hibákkal is, de jó. Hát nem. Csak a probléma van az emberekkel. De nélkülük meg nem lehet létezni. Olyan ez, mint az origami. Bonyolult. Persze nem mindenkivel van baj. Csak sokat kellett ezalatt a fél év alatt csalódnom. Pozitívan is, negatívan is. Van, akivel kellemes az időtöltés, van akivel nem. Nem nagy ördöngösség eldönteni, kivel melyik. Szóval nem csak nekem nyílt ki a szemem. Másnak is, csak máshogy. Hihetetlen mennyit tud változni egy ember. Főleg ha azt rossz irányba teszi. Van ami nagyon nem tetszik, főleg a váljunk felnőtté, legyünk komolyak című duma, amikor azt hiszik, hogy ehhez hozzátartozik a bús tekintet, meg a folytonos idegeskedés minden apróság miatt. És akkor a legrosszabb, ha ezt ki akarják terjeszteni az emberre. Rám. Nem ilyen vagyok, és nem is fogok ilyen lenni. Természetesen vannak dolgok, amire oda kell figyelni, pl. az egyetem, de hogy emiatt pokollá tegyem a saját életem, mert ezt látom máson, nem, soha. Nekem kell az, hogy ha beszélgetek valakivel, akkor tudjak vele beszélni jó kis pletykákról, vagy az élet értelméről. Ezt sem szeretem. Megpróbál mindenki valami frankót mondani rá. A frankó nálam: jól érezni magam. Ennyi. És mindenki erre hajt. Más más úton, de erre. Hihetetlen kurva jó.
És a szerelem, a másik kedvenc témám. Nagy spieler vagyok, annyi szent, bár ezt más nem így mondaná, inkább úgy: pancser. No sebaj. Szeretni akkor is jó, bár ez megint elcsépelten hangzik. Ez is egy frankó. Most pedig lehet megint beleestem a hibámba, hogy gyorsan tudok erősen érezni. És most tűnik eddig életemben először úgy, hogy ebből lehet valami. Én és barátom, az etil-alkohol ezt a megállapítást szűrtük le. Éppen ezért kissé nyugtalan vagyok, hülye egy haver, mindig felvidít, csak folyton hazudik. Megbízhatatlan. Sokkal jobb lenne, ha csak különleges alkalmakkal fogyasztanám. A csütörtök este nem számít annak. Fura ez az össznépi drog, akár be is tilthatnák, mint a marihuánát, szerintem van olyan veszélyes. Amolyan Vonneguttosan: teljesen ártalmatlan, kivéve használat esetén. Szóval ő az, aki szerelmi ügyekben mindig hülyeségeket mond. Hagyjuk is.
Ennyi a mai mondanivalóm. Így sokkal jobb. Elvégre nem hagyhatom, hogy akármi is csak úgy keresztülhúzza kicsiny életem értelmét, vagy célját, hogy jól érezzem magam. Másnak csak annyit mondhatok: be good.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
