NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-05-05 09:55 Összes olvasás: 31728| 302. | [tulajdonos]: wodociąg | 2021-02-01 11:15 | Hihetetlen, hogy lelassul a könyv vége felé az idő. Az utolsó húsz oldal, mint amikor a Balatont átúsztam, először, másodszor, harmadszor: az utolsó kétszáz méter sehogyan sem akart véget érni. Minden pillanatban azzal biztattam magam, hogy mindjárt vége, de a vég sehogyan sem akart bekövetkezni. Mintha minden méter, minden centi, minden milliméter a tízszeresére nyúlt volna, és a partot valaki mindig egy kicsit arrébb húzta volna. Aztán egyszer csak kint voltam a vízből. Fél liter forró szőlőcukros tea, fornetti, Megúsztam-póló, amit később a fiaim hordtak. Mindegyiknek szereztem egyet. Jé, te átúsztad a Balatont? Nem én, az anyám. A tavaly nyári átúszásról regisztrációs hiba miatt lemaradtam. (Én bénáztam el.) A nagyfiam, aki a negyedik átúszásra rábeszélt, végül egyedül vágott neki az 5200 méteres távnak, ami valójában 5500 méter. A 0-jelzésű bójáig vezető 300 métert hiába teszi meg az ember az iszapban (olyan érzés, mintha egy tehéncsorda tagja lennél, éppen hajtanak a vásárra a folyón át) hivatalosan nem számít bele a teljesítménybe. Találkozásokkal fogom jutalmazni magam. Emberhanggal. Olyan emberekével, akiknek lehet úgy inni a szavát, mint a szőlőcukros forró teát. Dsida Fázol-ja vajon miért éppen most kerül elém. Csak nem megúsztam valamit sokadjára is, de jól átfagytam közben? Újraolvasni egy már lefordított könyvet a hibákra vadászva, olyan mintha az 5200 (5500) méteres balatoni távot még aznap újra meg kellene tenned vízisível, ami egyébként jó szórakozás lehet, de neked éppen vízundorod van.
„A Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Levelező Szolgálata anonim levelezőket keres és toboroz, olyan elítéltekkel, akiknek semmilyen kapcsolata nincs a külvilággal. Levelezés menete: a levelezésre váró elítélt címét a Mécses Szeretetszolgálattól kell kérni, jeligét adnak, és mi kezdjük a levelezést, küldjük a Mécses Szeretetszolgálat címére, utána ezen a jeligén folyik a levelezés. A Mécses továbbítja a levelet az elítéltnek is és a választ nekünk is.” Elképzelem, hogy jelentkezem. Írok a nekem ítélt elítéltnek, nem felelőtlen, csevegő hangon, hanem bölcsen, tisztelettel, mértéktartóan, a beleérző képességemre hagyatkozva, mélységes türelemmel, ahogyan az útmutatóban ajánlják; hetente, havonta vagy negyedévente, a ritmust én határozhatom meg -- mekkora felelősség: nem egy szonett ritmusképletéről van szó! Elképzelem, hogy válaszol, hetente, havonta vagy negyedévente, az én általam meghatározott ritmus szerint, mintha az én kezembe lenne az irányítás. Vajon mikor jönne rá a levelezőtársam, mennyi idő elteltével, ha egyáltalán rájönne, hogy én is fogoly vagyok. Egy nagyobb, tágasabb, rafináltabb börtön foglya.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
