NAPLÓK: Dokk és vidéke
Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 20:49 Összes olvasás: 297952. | [tulajdonos]: folytatás | 2003-03-08 14:48 |
Az USA-ból kaptam az első levelet. Hosszú tájékoztatás a Dokkal kapcsolatban. Igen. Ő is volt a Dokkon. Szerencsére álnéven. Így is a sárga földig lealázottnak érezte magát.(Most fogok elájulni...most fogok elájulni...) A levél végén pár sor: Ráismert a versemre. (Más nem is hiányzott...) Ha még nem láttam a kritikát, feltétlenül nézzem meg. Érdemes! Nem mertem. A páromnak kellett először belekukkantani, mielőtt a számítógép közelébe merészkedtem.
Pár nap öröm. Legszívesebben telekürtöltem volna vele a világot. Ezt sem kellett volna. Pár barátom gratulált, de megint csak ...mintha kicsit megfagyott volna körülöttem a levegő egy kis időre. Van, aki soha többet nem válaszolt a levelemre, arra sem, amiben elújságoltam neki, milyen kritikát kaptam. Két udvarias szó elég lett volna, hogy a lovagiasság szabályai szerint búcsúzzunk el egymástól, hiszen leginkább ő ugratott bele ebbe a kalandba.
Most itt ülök kétségek között. Jó lenne tudni, mi miért jó, mi rossz, mire vigyázzak...Talán mégis tudnék még továbblépni, jobban is, szebben is írni, de hiába, félek... még egyszer nem vagyok rá képes... |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!