NAPLÓK: Barabás Legutóbbi olvasó: 2024-11-22 00:41 Összes olvasás: 38877| 1. | [tulajdonos]: kolesz | 2003-09-23 23:59 | miért van az, h vhányszor nekiindulok vminek, v. elgondolkozom, h kéne-e, jó lenne-e, az az érzésem támad idővel, h a társadalom perifériájára születtem? nem helyzetemből adódóan, tehát nem anyagiakra gondolok (elsősorban), hanem h ha emberek közé kerülök (márpedig ez sokszor elkerülhetetlen, ha az ember a főváros kellős közepén lakik, és egy vidéki nagy - közepes - városbann kollégista), egyszerűen a társaság szélén vagyok, és még onnan is erősen lógok kifelé. a hétvége remek volt, T. legjobbbarátom+bátyjáék irtóklassz házibuliján, leszámítva Nagytesóm mutatványát, amit hát nem kellett volna, mert igencsak megváltoztatott mindent köztünk. erre le suliba vasárnap (előtte utoljára péntek este aludtam pár órát a Kedvessel, Ghymesre, képzelhetitek, mennyit...), kedd este nyárzáró girllparty a kolesz mögött. hirtelen nem is tudtam eldönteni, a folyósóról behallatszódó ordibálás, a földszintről hallható tuctuc zene, vagy Edward W. Said Orientalizmus c. könyve fog megakadályozni abban, h sürgősen szükséges regenerálódásomat folytassam az éjszaka újabb 10-12 órás alvás útján. Szegény Said általánosságokban konkrétumokról pároldalas bevezetője, melyben azt igyekszik felvázolni, mitől kell tartani, ha az ember az orientalizmusról beszél, de még meg se határozta tkp., mit is ért orientalizmus alatt, szóval ez az önmarcangoló ne higyjetek nekem, én se hiszek magamnak nem igazán tudott lekötni, ordítani nem volt kedvem, nézzük meg, mi zajlik a földszinten. egyetlen drága felületes társalkodónőm, akibe kapaszkodok, ha emberek közé kerülök itt sulitájt, és aki tűri, de nem kedveli, h bár felületes minden, ami köztünk zajlik, mégis úgy csüngök néha rajta, mint a 6os éjszakain a részeg punkok. szóval drága társalkodónőm (az egyetlen nő, akit szívesen megtűrök a közelemben, őt is csak azért, mert a többiekhez képest...) szembejön velem, ő megy fel, én megyek le, mi lessz itt, kibe kapszkodjak. férfitársalkodóim (két srác, akikbe kapaszkodom, ha épp jelen vannak; ők sajna azonban nehezebben tűrik, szókimondóbbak, pont ezért bírom őket jobban...) még (?) sehol, mi lesz itt. helyet foglalok hamarost visszatérő társalkodónő helyén, szerzek széket, fészkelődöm, grillparty, bedobok vmi kaját, lejmolok vmit cigit, nem lesz ez így jó, társalkodó srácok felbukkannak, menjünk sörözni, mehetek én is? persze azóta felszívódtak, valszeg még csak nem is szándékosan, csak én nem vagyok képes jól működő társas kapcsolatok létesítésére. marad az ordítás közepette Said.
már csak azt nem tudom, hogy kell elindulni a társadalom felé, ha az szalad előlem. rejtőzködő színek, Harrypotter láthatlanná tévő köpenye, álarc. mosolyt az arcra, bombát a kézbe, csillámport a hajra, buffalo a lábra? maradok távol, futok a társadalom elől. biztos lesz majd, aki fut velem... | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
