| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 06:20 Összes olvasás: 5336244507. | [tulajdonos]: Alföld, 2020/4. (online) | 2020-04-01 17:42 | Nem látják rajtad
Mikor a ruhatárosságból végképp eleged lesz, lemondasz, szaladgáljon más az idegen kabátokkal, ismerős bilétákkal. Hát nem látják rajtad, hogy renegát vagy? Hogy szakadár? Mizantróp? Polihisztor? Inkább elégetett naplókat olvasol, melyeket te írtál egy másik életedben, és úgy érzed magad, mint egy fényevő borult időben, vagy egy holdkóros, aki napszúrást kapott. Mész lassan a szurdoksötétben, iszamos lépcsőkön csúszkál a lábad, hátizsákodban a kút és kenyér könyve, de nem mersz megállni, hogy elővedd, s ha mégis megtennéd, úgysem látnád a betűket. Saját serpád vagy, kézen fogva vezeted magad. Két fogoly, akit mindenki összetéveszt, ahogy kiismerhetetlen kolostorok közt mentek a szerpentinen, ahol ájult kilátók olvadoznak az alattomos ködben, keresitek a titokzatos műhelyt, ahol nem tudni, ki a tanítvány, ki a mester, de hitviták parazsánál melegedhet bárki, aki kopogtatás nélkül lép be, és nem ígéri, hogy csak akkor szólal meg, ha kérdezik. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|