NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2026-02-19 19:34 Összes olvasás: 88598| 972. | [tulajdonos]: Újak... | 2026-02-18 10:05 |
Folyton-folyvást...
minden év rosszabb mint az előző volt
sokasodnak az ártalmas hírek innen is onnan is
mint ahogy az arcokon a feketedő ráncok
még ilyet sose láttam - mondja a szomszéd
elhinni sem akarja hogy egyszer vége lesz
vége lesz?
akár a szerelemnek?
akár a gyönyörnek?
akár a tűznek a fénynek?
állandó morgásként száll az ég felé
a rengeteg kérdés...
Egy hang...
vakmerő vagy
nem akarod észrevenni
hogy egyedül maradtál
pedig magányod
már akkor elkezdődött
amikor kivágtak anyádból
azóta mindenki idegen
vakmerő vagy:
barátot társat szerezni
sohasem próbáltál...
Költészet...
nézed a poharat az asztalodon
benne szóda abban buborékok
minden része az egésznek
mégis csak viszonylagos lesz
az ami mással keveredik:
"születtem, elvegyültem és kiváltam"
nem érted ugye?
Között...
ki szereti az igazságot?
ha szereti honnan tudja hogy az?
ha látta felismerné újra?
ha beszélt vele emlékszik a hangjára?
ha tudja hol születik a gondolat
azt is tudja érvényes-e?
ha nem tud semmit
miért hallgat?
Csupán...
Istentől már ne kérjetek
nem ér rátok!
vagy azt gondoltátok
hogy amit kértek
neki kötelező megadni?
megunta a zajongásotokat
a sírásotokat
amit egymásnak okoztok!
nem akar tőletek semmit
csupán csak hogy békén hagyjátok...
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
