NAPLÓK: pink Legutóbbi olvasó: 2026-05-10 21:57 Összes olvasás: 9092| 20. | [tulajdonos]: vagyis | 2019-10-01 12:51 | vagyis, talán, ami jó, az jó, ami nem, az nem, és nem azért mert kötött vagy szabad, hanem mert jó vagy nem
| |
| 19. | [tulajdonos]: biztos, hogy választani kell? | 2019-10-01 12:44 | “Én a magam részéről azt gondolom, hogy szonettet mindenkinek tudnia kell írni, akinek ez a foglalkozása….Azok a szerzők, akik soha nem írnak kötöt formában, vagy mert nem érdekli őket az ilyesfajta játék, vagy mert erre esetleg nem képesek, nincs hozzá hallásuk, váltig hangoztatják, hogy a forma eltéríti a költői szándékot, nem enged felszínre törni rejtett tudati tartalmakat és a külső keretek ornamentikává egyszerűsítik, végső soron hiteltelenítik a megszólalást. Meggyőződésem, hogy a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ha teljesen igazuk volna, akkor a kötött formát valamiféle üres doboznak kellene tekintenünk, amibe a szerző mintegy belegyömöszöli a mondanivalót. Nincs tehát igazuk? Vagy csak részben? Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és netán fordítottunk már verset, akkor tudjuk, hogy bizony történik ilyesmi…(a költő) igyekszik úgy játszani a szótagszámmal, hogy megfeleljen a forma követelményének.
Csakhogy játék közben történik valami nagyon fontos: ha a szerző egyszerre elég oldott és elég fegyelmezett…maga a nyelv kezd játszani vele, és olyan véletlennek tűnő, ám megmutatkozásuk pillanatában evidenciaként felszikrázó megoldásokat kínál fel, amelyhez elméje soha nem jutott volna el, ha gondolatai nem a forma labirintusán küzdik át magukat. Kötött formában tehát szerintem (szinte) bárki tud írni, de ahhoz, hogy az elkészült mű felragyogjon, hogy ne pusztán ujjgyakorlatnak tünjék, hanem a külső kényszerek mellett titokzatos, belső törvényszerűségnek engedelmeskedő szövegnek, készségszinten kell ismernie a szakmát…” (Tóth Krisztina előszava G. István László Repülő szőnyeg c. könyvéhez, amiben a szerző ( aki egyébként zenei és matematikai tanulmányokat folytatott) kötött formában ír verseket, kimondottan azzal a céllal, hogy a forma jellegzetességeit szemléltesse)
És, részlet Garaczi László Hasítás című könyvéből, ahol fiatal költők beszélgetnek a rímekről.
“ A Corsóban a pincér undorodva néz ránk. Sört és unikumot rendelünk. Megjön Hajnal Bandi, újabb sörök nyílnak, az üvegeket befutja a pára. A rímekre terelődik a szó, a rím halott, mondja Bandi, felejtsd el, nincs rím.
Ahhoz, hogy elfelejtsek valamit, mondom, tudnom kell, hogy mi az. Rímelnem kell, mielőtt nem rímelek.
A rím hazugságra kábít. Azt érzékelteti, hogy a világ kész és egész.
Le a rím ezeréves uralmával, kiáltja Bandi.
Az összes pincér minket bámul.
Álljatok ellent a rímes kárhozatos kísértésnek!
Az egyik elindul felénk.
Le a rímmel, pusztuljon a rím!
Fizetünk, mondom neki.”
| |
| 18. | [tulajdonos]: nem csak Varró, pölö | 2019-09-23 13:53 | MATEKÓRÁN (Gáti István)
Matekórán, a pad alatt
hajtogattam egy madarat.
Nem kell bűvös számtan itt!
Bontogatta szárnyait.
Igaz, más volt a feladat.
Egész más volt a feladat.
Matekórán, a pad fölött
a szorzótábla röpködött.
Szállt mint kerge kottafej.
István bácsi dobta fel.
A Krisztián meg lökdösött.
Zengte az osztály: Ötször öt…
Matekórán, a pad alatt
ki száll az égbe hamarabb?
Ott magol a fejem fent,
itt repülök mégis lent.
Fogom a kockás madarat.
Nincs nálam senki szabadabb.
| |
| 17. | [tulajdonos]: - | 2019-09-23 13:51 | nem tom, ha egy költészeti portálon vannak, akik névvel és képpel ellátva mindenről szót ejtenek, (önmagukról leginkább), orrba-szájba projektálnak, megsértenek, kioktatnak, megsértődnek, megbocsátanak, mert a nyugalom a legfontosabb, vagy nem tudom miért, csak a költészetről alig ejtenek szót, de ha igen, akkor jót vagy halványan semmit, akkor olyan nagy bűn-e, ha valaki név nélkül a versekről ejtene mégis szót. Szeressük egymást, az a lényeg. Én mégis maradnék ennél a változatnál, tiltakozás a fentiek miatt.
Barátsággal,
Banksy | |
| 16. | [tulajdonos]: persze | 2019-09-23 13:46 | | hát persze, hogy az enyémre értettem | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 15. | Bara: re: aj | [tulajdonos]: aj | 2019-09-22 05:49 | Kedves pink!
Furim felnyitotta a szememet. (Bízom benne, hogy jól látja/látta a helyzetet.)
Az Ő magyarázata ma egész más fényben világította meg a törlési kérelemre vonatkozó bejegyzését.
Lehet totál félreértettem azt:
"A szerkesztőknek üzenem, hogy nyugodtan töröljék ezt a posztot, nem olyan fontos."
Ha nem az enyémre értette, akkor nagyon, nagyon szégyellem a kirohanásomat, és
elnézést kérek érte!
A versre tett észrevételeit pedig, bár azokra most sem tudok jobb válaszokat, köszönöm.
Még egyszer: elnézést!
Bara | |
| 14. | [tulajdonos]: - | 2019-09-21 12:15 | | talán nem érdemes görcsös igyekezettel megfogalmazni a verset. talán, érdemes bízni a versben, és engedni, hogy az fogalmazzon meg minket. egyáltalán, bizalomnal lenni. | |
| 13. | [tulajdonos]: aj | 2019-09-20 15:35 | | Most látom, hogy a Bara naplóban mit is írt a szerzője az egészségi állapotáról. A szerkesztőknek üzenem, hogy nyugodtan töröljék ezt a posztot, nem olyan fontos. Kedves Bara, tényleg nem ez a legfontosabb. | |
| 12. | [tulajdonos]: persze | 2019-09-20 15:14 | igen, és ez elég nagy baj. Az ég füle is, a ráakadt varjú is ( de hogy az égbe egy fülre?).
És hogy nem egységes a szöveg, formába tuszakolt, az sem pontosan, ami esik, puffan, varjú a szívembe, csak valami műnépies hangulata legyen a végén. Ha már, akkor talán:
sebet metsz az ég testére
ág bogára felhő feszül
megszületni készül s délre
harangszóval a fákra ül
a "felhő" helyett jobb lenne vmi más, amiből felhő lesz, ha már születés. Csak az ilyen műnépies szövegekhez közel a giccs, mint kísértés, az is baj.
( Nem a szerzőnek, a szövegnek, a szezőtől bocsánat, ha mégis magára venné) | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
