NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-07-16 03:28 Összes olvasás: 4992237| 542. | [tulajdonos]: írnék | 2017-09-06 16:04 | Igazából írni szeretnék. Meg csöndet és időt. De vmiből pénzt kell teremteni. Annyit, h a gyerekeket iskoláztatni tudjam, ruházni. Szóval tanítok, mert ennél nincs jobb opció.
*
Ha egy más ember lennék, az az extrovertált, magabiztos fajta, akkor most blogba fognék. Mert tanulságos ám, h 24 év középiskolai tanítás után, azután, h elvoltam könyvelve a város/környék egyik legjobb angol tanárának átmentem egy faluba elsőtől nyolcadikig tanítani, értelmi fogyatékosokat integrálni, csoportbontás helyett egész osztályokba. Ahogy erre az emberek reagáltak. A konszenzus az volt, h szakmailag visszalépés. 'Nagyot buktál' fogalmazott az oxfordos könyvterjesztő, mikor felhívott, h döbbenetét és részvétét fejezze ki.
Egyikkel se értelk egyet. Csak nem tudok írni róla jó kis cikket, mert abban egyáltalán nem vagyok biztos, h nem bukom bele ebbe az óriási feladatba. De a közgondolkodással lenne mit kezdeni. A sokat emlegetett finneknél egyáltalán nem így fogják fel. Mármint, h aki 'futott még' kategória, az ált suliba még jó lesz. Mért kellenének oda rosszabb tanárok, mint középiskolába? Ha magazin típusú firkász lennék, most hoznék 5 okot, h miért téves ez az elképzelés.
Még két dolog mára, aztán vonulok készülni.
Egy csomó cigány gyereket is tanítok. Azt hiszem, ezt mindig is akartam. Ami döbbenet, h mintha senki nem fogná fel, h ők nem az anyanyelvükön kapják az oktatást, hanem a második nyelvükön, tehát eleve nehezített pálya. Esetleg a tanítóknak/tanároknak meg lehetne tanulni cigányul, magamat is beleértve. Az eddigi óráimon nem velük volt gond. Próbálok csak angolul beszélni, eddig tök ügyesek voltak: egyenlő esélyek, nem hátráltatta őket a magyar nyelv. (Ez csak tipp, persze.)
Meg vidéki morál és szakszervezet: ma aláíratták, h a munkáltatónál nem működik képviselettel rendelkező szakszervezet. Mikor próbáltam értelmezni, a hivatalnok közölte, h csak tudomásvételi jogom van, nem döntési. "Apró halálok kapaszkodnak a szívre." | |
| 540. | [tulajdonos]: concentric | 2017-09-05 20:19 | | https://youtu.be/4N3N1MlvVc4 | |
| 539. | [tulajdonos]: szeptember | 2017-09-04 17:14 | új szeptember van, új ősz
új elmúlás, vadonatúj
rükvercben suhanás
most megismered az előzményeket
furcsa fények
a jövő elöregszik
axiómák, mint pl, hogy
az embert a ruha teszi
meg, hogy az első benyomás szart se
abszurd dolog lenne remélni
eladtad mindened
lemondtál arról, aki voltál
időt nyerni
benn vagy a folyó közepén
tudsz úszni valamennyire
vagy-vagy
szabad vagy, ennyi
| |
| 538. | [tulajdonos]: utolsó simítások | 2017-08-29 00:31 | koszorút helyez el
és a sok rosszízű, nehéz emlék ellenére
megtalálja újra az erőt magában
a hangot, hogy egy pár meleg szót
ejtsen arról, aki elment
ez végre jóízű és otthonos
felülemelkedni magán és
önnön jóságát megélni
a szívben, a tudatban semmi nyom
egy tökéletes bűntény
utolsó símításai | |
| 537. | [tulajdonos]: senki | 2017-08-22 20:38 | vannak kiúttalan helyzetek
el kell fogadni
vidékek, ahol nem látni a napot
hónapszám
papírok sárgulnak az elhagyott osztályterem falán
arról értesítenek, hogy az élet legfőbb célja
boldognak lenni
a többi nem számít
amikor a történet fordul egyet
akkor nem jóra
irreális, mint az, hogy
meg tudsz halni | |
| 536. | [tulajdonos]: víz alatt | 2017-08-22 19:55 | Sopotnik Zoltán: Futótavasz
Kihordják a tóhoz a bútorokat.
Öreg házaspár, tele fájdalommal.
Látszólag öreg. Látszik az arcukon
az utolsó esély. Két fa között a
nappali, kicsit odébb, a bokornál
a konyha. Tavaszkezdéstől ezt
csinálják: reggel jönnek, este pedig
szedik a sátorfát. Mint a múltat.
A közöset. Amitől alig kapnak
levegőt. A világítótorony-őr és a
felesége. Visszafelé keresik az
az összefüggéseket. És a fiukat,
Robit, aki tizenöt éve tűnt el éppen
itt. Beugrott a vízbe az esküvő után,
hogy másik életet fog élni. Vitte az
asszonyt is magával. Az apa hiába
merült alá évekkel később, nincs
ott másik világ, jobb fajta város.
Csak ócska kacatok a kéklő iszapba
fúródva. Meg egy valamilyen okból
még működő tévé, ami, ugye, lehetetlen.
És a tévében egy fiatal házaspár,
amint a szokásos életüket élik éppen.
Nagyon hasonlít. De mégsem. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 535. | Vezsenyi Ildikó: beszélgetés | 2017-08-20 09:02 | Szia, Nélküled!
Ilyen az, ha nem mondjuk ki, amit éppen gondolunk.
Vége a beszélgetésnek.
Ha mást mondunk, akkor is!
Szeretettel:
Ildikó | |
| 534. | [tulajdonos]: távozásaink | 2017-08-20 07:55 | nem úgy, mint mikor eljátszol a gondolattal
mikor megtörténik
olyan, mintha nem is veled
teljesen valószerűtlen
mint a tévéből kilépő erőszak
így családon belül
vagy a halál (hiszen tegnap még olyan volt, mint én)
nincsenek helyükön a sablonok
egyedül vagy a búcsúzásnál
a másik fél meg se jelenik
| |
| 533. | [tulajdonos]: miről | 2017-08-18 07:22 | Sz., alkoholista és depressziós barátnőm szerint vele az volt a baj, h nem volt életstratégiája. Meg, h most mennyire nincs senkije. Mert pl felhívhat régi, huszonéve nem látott barátokat, mint pl engem, de azoknak munkájuk van, meg családjuk, neki meg egyik sincs most, ezért nincs miről beszélni. Már nem ismeri a másikat az ember.
Én meg azon gondolkozom, h de azért mégse egészen a munkám meg a családom vagyok csak. Ezek valamilyen szinten az alibi körök egy beszélgetésnél. A beszélgetések, amin a barátságunk alapult valaha, valahol azon túl kezdődtek. De nem mondom rögtön, aztán elmúlik a pillanat. Hallgatom és nem sikerül semmit mondanom, ami segít. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
