| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2026-05-24 20:51 Összes olvasás: 198644| 1556. | [tulajdonos]: Hmm... | 2021-08-19 03:26 |
Bolond szonett
Na, most költök egy jó kis szonettet.
Vicc, nem tudok hasonlót se írni.
A tizennégy sorba hát így kezdek.
Nevetés nélkül ki fogod bírni?
Jönnek a rímek, a kényszeresek.
Persze gondolatom nincsen semmi
Unva az egészet csak fecsegek.
A hamutartót kéne kivinni.
Hogy a versben miért nincsen jambus?
Tudja a frász, mit és hogyan tegyek.
Csak azt tudom, hogy nagyon szenvedek.
A rímeknek sem így kéne jönni.
De eleget kínlódtam már vele.
Versem Isten valahová tegye. | |
| 1555. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2021-08-19 01:59 |
20.századi anzix
A 20. század közepepe táján a falvak népe még hitt a boszorkányokban. A fosztóban a nehéz munkát enyhítve rémtörténeteket meséltek egymásnak az asszonyok. A gyerekek félve bújtak anyjuk szoknyája mögé. Egy tizenéves levente is volt közöttük. Fölényesen mosolygott a történetek hallgatása közben. Hazafelé tartott. A falvak akkoriban nem voltak kivilágítva, az ablakokból sem szűrődött ki világosság. Egyszer csak lerepült fejéről a sapkája. Megborzongott és lélekszakadva futott hazáig. Egy szemhunyásnyit sem aludt. Alig várta a pirkadatot. Aztán hősiesen elindult a tett helyszínére. Messziről látta, hogy a sapkája hintázik egy szárítókötélen. A sapka gombja akadt bele. Kiakasztotta, és vígan a fejére tette. Hitte, hogy nagyobb szörnyűség már nem történhet vele. 1944-et írtak.
Annus évente kipottyantott egy purdét. A sok éhes szájat betömni nehéz, hát minden nap sorra járta a házakat kenyérért, ezért-azért koldult. De nem kívánta ingyen az adományokat, cserébe titkot mesélt a halálgyárról, oltott meszes gödrökről, emberi csontból készített fésükről, ember bőrből főzött szappanról. Annus összes rokona odaveszett. Neki szerencséje volt. Jöttek az oroszok, szabadon engedték a túlélőket. Sokan hitetlenül hallgatták őt, bolondnak tartották. Zsidó sors, cigány sors. Jobbra érdemes emberek sorsa. Pszt!
| |
| 1554. | [tulajdonos]: csak úgy | 2021-08-18 18:53 |
a három szőke
Zsóka asszony de szép szőke
csodálja a férfi nép
férje lányt adott néki
fiút nem tud semmiképp
Zsóka asszony kisdedének
mákonyt főz csituljon el
tükör előtt illeg-billeg
ez a ruha megfelel
a kisded rácsos ágyában
felébredve nyöszörög
Zsóka türelmét vesztve kiált:
igyál teát te kis dög
így cseperedett fel a kislány
butácska lett de nagyon szép
illegette ő is magát
csodálta az éhes férfi nép
meg is esett a szegény lány
titkon nős ember szerette
nőül veszi majd őt a férfi
legalábbis azt hitte
megszülte a kislányát
bizony kétszeresen utálta
szőke lett a kislány is
de a férfi az anyát ott hagyta
kocsmalakó lett a nőből
egész nap csak iszogatott
szesszel fizette a férfi nép
amit a szőke ki nem hagyott
egyre halványult a szépsége
kócos hajjal üldögélt
tátott szájjal hallgatta
hogy egy idegen mit mesélt
azt mondta szőkét keres
feleségül magának
és a nőért emészti
a csillapíthatatlan búbánat
kimentek az ivóból ketten
hogy hová senki se tudta
reggelre megtalálták a nőt
mocsokba vérbe fulladva
Zsóka unokája a kiságyban
hiába várta a mákony teát
sírásától hangos volt az udvar
míg félre nyelte a nyálát
zsóka asszony a börtönben
minduntalan búslakodik
miért szülte meg a lányát
nem lenne ő mostan itt
éjjel gyereksírást hallott
pedig régen aludna
reggel az őrök ráakadtak
lepedővel felakasztva | |
| 1553. | [tulajdonos]: Köszönöm | 2021-08-14 09:48 | | Köszönöm, nem változtatok akkor. | |
| 1552. | [tulajdonos]: Névnap | 2021-08-12 07:34 | | Éljenek sokáig a Klárák. | |
| 1551. | [tulajdonos]: szösszenet | 2021-08-12 00:38 | A megérzés
Hajnali 3-kor ébredt. Vasárnap volt, mit csináljon? Felöltözött. Szeme a gyűrött ruhákra tévedt, nagy sóhajtással vasalni kezdett. Közben kigondolta, hogy meglátogatja a szüleit. Hamar végzett, de korai lett volna elindulni hozzájuk. Végül úgy határozott, hogy végigfekszik a kanapén. Elbóbiskolt, a telefon csörgésére riadt fel. A szülők szomszédja volt a vonalban - Meghalt apád! - mondta. - Gyere haza!
Felpattant, zsongó fejjel, úgy, ahogy volt rohant. Rimánkodott magában, hogy ez csak egy rossz tréfa legyen. A házhoz érve meglátta a mentőautót. Agya tagadó üzemmódba váltott, biztosra vette, hogy apja él.
Ahogy belépett, a szemközti szoba ajtón át meglátta a zokogó anyját. Tehát igaz! Ő is sírásba kezdett. A mentős odament hozzá, és a fülébe súgta, hogy most az özvegynek van szüksége gyengédségre. Megrázta magát, és szomorúan megölelte az anyját. Majd a lepedővel letakart testhez lépett. Óvatosan felemelte a leplet. Hosszasan figyelte apja arcát. Nyugalom ült ki azon. A lány biccentett egyet, mintha azt mondta volna, igen, ő az apám.
A mentősök elmentek, megérkezett a házi orvos, aki közölte, ha hamarabb hívnak a beteghez mentőt, az még élne. A lányba nyilalt: igenis létezik megérzés, csak nála rosszul működött. | |
| 1550. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2021-08-11 06:37 | Miért nyafogsz te ceruzám
Jóléted nyilvánvaló
Kit érdekel, hogy mit érzel
Nem vagy te trójai fa ló
Hiába ne koptassad magad
Ostobaságot se cirkálj
Ide rébuszok kellenek
Semleges dolgokról firkálj
Majd ha ezeket megfogadod
Jó verseket is írhatsz még
Rossz életed ósdi mese
Nem érdekel senkit se rég | |
| 1549. | [tulajdonos]: Türelem fogytán | 2021-08-03 14:50 | | A Dokk hosszú, méla lesben azaz csendben. Bosszantó. | |
| 1548. | [tulajdonos]: Csak úgy | 2021-07-31 12:51 | | Majd 2 hete, hogy nincs vers elbírálva. | |
| 1547. | [tulajdonos]: imaféle | 2021-07-21 08:33 | hogy csorog a nyálam
és nem fogadnak szót izmaim
s tollamból egyre fogynak a betűk
és kerekségük oda
még elviselhető ahogy
de a gondolat hogy
majd gondolataim sem lesznek
azt ne érjem meg Uram | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
