NAPLÓK: Maxim Lloyd Rebis Legutóbbi olvasó: 2026-08-23 23:21 Összes olvasás: 7607| 39. | [tulajdonos]: harmincegyedik bejegyzés | 2025-11-18 10:33 | 31.-
Úgy izgulok! Létperifériám egyik kisbolygója közeledik az isteni számhoz! A 777. szövegvéleményezés szakrális pillanatához. Jó jel, hogy a 666. nem tudatosult bennem. Átaludtam a nadír-pontot, memória radír dörgölődött arra a kritikai szösszenésre. De most! Most résen leszek. Innen a hetedik igazi felkiáltójel kell hogy legyen a számomra. Mit ír majd a szövegben a szerző és hogyan? Mit fog kiváltani belőlem? Mire ragad majd? Persze meg lehet hekkelni a helyzetet mint egy balatoni büfét, és mehetnék biztosra is, de én véletlenre, találomra, ahogy puffan úgy zuhanra vágyom. Borzongok a kiváncsiságtól. Tegnapelőtt álmomban én voltam a halál. Misszionáriusok csengettek be hozzám vitatkozni. Felteszem a mormon hittel kacérkodó kolléganőm ízléstelen választására reagált így a kis tudattalanom. Aztán egy takaros parkban önismereti csoportfoglalkozáson vettem részt. Előttem a földbe döfve egy kis karó meredezett, egy csinos jégmadár-kolibri faragvány kapaszkodott rajta. A világ kismillió mélyrétege olyan csodálatos! A felszínt meg dugja fel magának minden materialista. Erről jut eszembe! Mindenki, aki szövegeket kohol, pláne ha még 'képeleg' is hozzá, az ellátogathatna végre a Szépművészeti időszaki kiállításra. A nem elmenetel rettentő aszimetriára utal. Ugyanis.
-.31 | |
| 38. | [tulajdonos]: harmincadik bejegyzés | 2025-11-16 21:24 | 30.-
Az ásványvariotika lett a kedvenc foglalatosságom. Fogdalatoskodásnak is nevezhetném persze. Taperanciának. A legcsodálatosabb érzeteket a holdkő, szelenit, rózsakvarc, karneol imamarokba kulcsolása okozza. Mennyei. Na, jó az alsóneműbe helyezett laposra csiszolt nemes szerpentin is csodákra képes, némileg obszcén felhangokkal, ugyanakkor szempillantás alatt felmelegszik tőle a legátfagyottabb láb is. Viháncol tőle a kundalíni. Oda rángatod vele, ahova akarod. De igazán mennyei harmóniára az emlegetett kristálynégyes hangolja majd a kis szívedet. Mostanában cölesztinre vágyom. Nem élhetek cölesztin nélkül. Ezt minden józan ember beláthatja. Pornográf meséimben a hősöket mindig jelölik ásványi atributomok is. C'elestine von Coloredo esetében tenyérbemászó keresetlenséggel valósul meg az 'atributálás' .
-.30 | |
| 37. | [tulajdonos]: huszonkilencedik bejegyzés | 2025-11-15 06:48 | 29.-
Csomagot kaptam Granadából, évszázadokkal ezelőtt küldték el nekem. Amikor még a világon se volt szépapám szépapjának a szépapja. Csigateve hozta. Az való az ilyen csúf munkára. A finom ládikón faragott átkok futottak körbe. "Volna Vala Lehet Telen Vala Volna Talán Lellén De Nincd De Nem De Nix. Úgy Le'End! " Szomorúan nyitottam ki a ládikót. Egy préselt rózsakehely szürkélkedett benne. Láttára egyetlen könnycseppé változott a fejem, és sűrűn gördültek alá a felületi feszültségen az arcok." Az a gazember! Mit tett veled az a barbár mágus, szerelmem! " Hallottam persze, hogy az a gonosz szerzet egykor azzal szórakozott, hogy a jövő varázslóit megfossza a nekik rendelt lélektársaktól, de nem hittem, hogy rólam is tudott az a bandzsa. Mondják, hogy megkereste azokat, akiknek testében akkoriban a jövő mágusainak sors-szánta kedvesei éltek. Mézzel, gyönggyel, szép szóval a palotája kertjébe csalta őket, majd rózsává változtatta szegényeket. Kimulatta velük magát. A kelyhükbe tüsszögött, köpött és csurgatta magját a lélekbecstelenítő, míg az a lélek meg nem halt. Akkor levágta a virág fejét és évszázados utazásra küldte. "Hogy csapott volna ki a rubint forgójából a tűz, kapott volna lángra a fején a turbán és égett volna semmivé az a mór pribék!" Ezért nem találkoztam hát a nekem valóval Lellén, mert valami perverz mágus évszázadokkal ezelőtt elpusztította őt. A kézbesítőnek persze a fejét vettem.
-.29 | |
| 36. | [tulajdonos]: huszonnyolcadik bejegyzés | 2025-11-14 21:31 | 28.-
A párom csontja virágillat, legbelső járom. Húsa fény, forrás nélküli derengés. Belső keringései négyszer négy évszakként járják át még át egymást, és mindük különb a künbnél. Bőre kék irrizálás, jégmadár tollán, holdkő szívében láthatsz csak hasonlót. És a haja! Gondolat göndör, bíbor és mohazöld. No, és a szíve? Az, én vagyok. A páromnak nincs párja a világon! Tudom ez badarságnak tűnik! De ugyan kinek hinném el azt, hogy én a világon vagyok, ha én, csak általa lehetek, úgy - ahogy.
-.28 | |
| 35. | [tulajdonos]: huszonhetedik bejegyzés | 2025-11-14 20:56 | 27.-
Azt mondtad, szemét nyitottál felettem? Messze északon lakom a tizenkét csúcsú hegyen? Szánkóm hatalmas kád és a talpa parázstartó? Azon csúszik a téli éjben? Hat fekete szőrű belga óriás trappol előtte? Fürdővízem szinte forr és gyönyfürtöt habzik? És láttad, hogy gumipávák lebegnek a felszínen? Na, süljön ki a szemed, transzcendens kukkoló! Új csillagképek léptek az égre, ímádok felfelé bámulni a kádből, uccu szánkózni megyek!
.-27 | |
| 34. | [tulajdonos]: huszonhatodik bejegyzés | 2025-11-06 19:35 | 26.-
Innen is, onnan is elfordulni, mint egy hiperaktív napraforgó, nem mindig durvaság. Olykor, csak a pördület élvezete vezeti a forgolódót és nincs benne semmi cserbenhagyás. Egy jó elfordulásból még annyi minden lehet. Főleg, ha jól szabott öltözékben történik. Hálás vagyok az elegáns elfordulásokért amikkel eddig kitüntettek. Művésziek voltak, becsesek. Én még nem tanultam meg elegánsan elfordulni. Vagy otrombán teszem vagy nem teszem. A legtöbbször nem. De ez merő ízléstelenség a részemről.
-.26 | |
| 33. | [tulajdonos]: huszonötödik bejegyzés | 2025-11-06 19:23 | 25.-
Most kaptam a hírt, hogy az egyik ügyfelünket megkéselte a "párja". Az intenzíven küzdenek az életéért. Nyakon szúrta azcélősködő. Ma volt fizetés a foglalkoztatási programba bevont ügyfeleknek. Hihetetlenül csendes teremtésről van szó. Szorgos. A "férfic" az arcát is összevagdosta. Felfoghatatlanul sok rossz történik most a munkahelyem körül. Mintha az épület kiadná magából a tengernyi fájdalmat amit több mint száz éve magába szív. Valami szörnyű egveszekedetten rohangál embertől - emberig. Mindig van nálam fekete turmalin, amióta a borzalmak sorozata elkezdődött. Reméljük egyszer végeszakad ennek a megvadult időszaknak. Elég volt. Remélem még tudják menteni az orvosok.
-.25 | |
| 32. | [tulajdonos]: huszonnegyedik bejegyzés | 2025-11-06 19:01 | 24.-
Allen Ginsberg haláláról olvasgattam a délután. Szépséges volt. Most, hogy már engem is bevezettek annak az istenségnek a mandalájába, akinek lényegén a költő is nyugtatta a figyelmét, amikor szétoszlott a karmikus látomása és felragyogott eszléletében a világosság elpusztíthatatlan természete, tulajdonképpen a rokonomnak érzem. Mit csinálhat most a Kecsarában? Verset ír, énekel, ölelkezik? A beavatás előtt és után is gondoltam rá. Sőt, még a gőg is magával ragadott, hogy magasabb rangú mestertől és az istennő egyik emanációjának (a mester lányának) jelenlétében kapom meg a legnagyobb kincset. Látod ezt Allen? Konkurálok itt. Aztán elvörösödtem. Valakit titokban akartam lefényképezni, ahogy a toszkán táj előtt szemlélődik. Aztén pont telibekapott a mosolyával. És lelepleződtem. Remélem, hogy az igen távoli jövőben is pont így járok majd, és telibe kap a mosolyával valaki.
-.24 | |
| 31. | [tulajdonos]: huszonharmadik bejegyzés | 2025-11-05 20:06 | 23.-
Vallomással tartozom. Helyesebben bevallással. A szégyen rózsahímlőjével arcomon, az ujjaimat csavargatva, bűntudattól hektikus hangon egy kagyló fülébe rögzítem a vétekgyöngyöt, mintha pillanatragasztóval felkenve nyomnám oda: megszerettem Wagnert. Fúhh. Túl vagyok rajta. Mi jöhet még te jó ég... a gyűlőlt filozófus? Az nem lehet, az nem. Bár, itt északon annyi minden megeshet, fagörögöt szülhet egy bányaló.
-.23 | |
| 30. | [tulajdonos]: huszonkettedik bejegyzés | 2025-11-04 23:33 | 22.-
Régi voltam. Réginek születtem. Akkoriban még nyugaton ébredt a nap és fényesebb volt nála a hold. A vízek szőnyegeit fel lehetett tekerni és összesöpörni az alájuk gyűlt csillagokat. Aztán megváltozott minden. Elkezdtem alkalmazkodni, és a körülmények előtt hajbókolni. Mintha fontosabbak lennének nekem mint magam. A világ pedig forgolódni kezdett. Átrendezte magát mindenki kedvének ellenére. Az én kedvem ellenére. Most ebből lábalok ki. Élvezkedem. Magamnak veszek levegőt, magamnak tűnődök és írok. Van egy pittypangos levélnehezékem. Látom más irányból kellni a napot. És nem érdekel, hogy ennek csak a számomra van jelentése. Innen nézve és máshonnan látva, ez valami új. Igen, új leszek. Ígérem.
-.22 | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
