| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-05-13 20:06 Összes olvasás: 360545Olvasói hozzászólások nélkül7254. | Moha: pályázmány | 2024-05-28 21:59 | Moha
Nyüzsgő hangyák a kőtáblák szegélyén, lombrongyolásban edzett szél követ, egyforma mindenség csendben,s viharban, átkarol, széttöret.
| |
7253. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2024-05-28 12:24 | Érkezett két újabb mű, azonban a versenylista továbbra is csak 3+1-nél jár, mert a frissen jöttek mindketten extrák. Persze, így is nagyon örülök nekik. Biztatom a Kedves Olvasót, írjon, játsszon, ne legyen az enyészeté a Dokknak ezen (szinte) utolsó, még élőnek nevezhető, önerős szeglete is. Kérem! Ha nincs halasztási kérelem, este zárok. Simf | | Olvasói hozzászólások nélkül7252. | Francesco de Orellan: ExtRa | 2024-05-27 17:14 | Mert már olyan régen csináltam ilyet: itt egy extra (bár tudom belőlem egy is sok :)
Francesco de Orellana élet len
ez csak egy rongyos ponty és egy pontyos labda a viharból egy korty kivisz a szabadba mind egyformán nyüzsgő akár egy kőtábla a mindenség pezsgő átkarol a lába
| | Olvasói hozzászólások nélkül7251. | Szilasi K.: Extra | 2024-05-27 15:17 | Extra
Szilasi K.
Mit bánom én...
Mit bánom én, hogyha rongyember a híre, egyformán be-betér templomba, kricsmibe.
Sötét, borzas haját vadul hátraveti, veri a zongorát, lelke dallal teli.
Kőtáblája törött, régen földhöz vágta: 'Magam ura vagyok, senki rabszolgája.'
Mindenféle rimák átgázoltak rajta, hajnaltájt a vihar hazafelé hajtja.
De mikor átkarol, velem a mindenség, Nyüzsögni kezd bennem bujaság és szentség. | |
7250. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2024-05-26 21:08 | Érkezett egy újabb pályamű, valamint egy helyes megfejtés is! Holnapután zárni tervezek, addig még sok szép írás beférne a fordulóba… Várom őket, Simf | | Olvasói hozzászólások nélkül7249. | ÖNE: vers | 2024-05-26 15:07 | Ötvös Németh Edit
vihar előtt
kőtáblába vésett törvények kísérnek egy lélekharang megkondul büntetnek a beidegződések a mindenség gyökere kifordul
ázott rongy a bősz vihar sátra egyformán hull az évek levele rúgdalják a kóbor cipők a sárba kérges lett a világ tenyere
nyüzsgő hangyák araszolnak sorban bizonytalan kar mi tétován átkarol nem ízlik a savanyú uborka remeg a lábam elinduláskor
| | Olvasói hozzászólások nélkül7247. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2024-05-24 07:40 | Újabb szép vers érkezett, de megfejtés még nincs. Várom a többi írást! Simf | | Olvasói hozzászólások nélkül7246. | Szilasi Katalin: vers | 2024-05-23 22:58 | Szilasi K.
Fölfelé
Felhőrongyokba bújt a hegy, vad vihar készül, pusztító. Mégis-mégiscsak menni kell! Elmarad mellőlem a tó, a völgyben a ház, a menedék, az örökké nyüzsgő emberek, s hogy mindig egyformán kék az ég...
Korlátot, törvényt már nem ismerek, kőtáblám összetört valahol. Idelenn maradni nem lehet, odafenn a mindenség átkarol. | |
7245. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2024-05-22 23:39 | Már meg is érkezett az első pályázmány, szépen kezeli ennek a meglehetősen heterogén hét szónak a problematikáját. Kíváncsian várom a többi művet is, remélem, mindenki megfelelőnek érzi a kihívást!
Simf | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|