NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2025-07-13 16:02 Összes olvasás: 157899791. | [tulajdonos]: lebuktam | 2019-09-19 19:08 | Opsz, beleolvastam most egy pár naplóba, és úgy látom, lebuktam az automatával...
Most egy kicsit hátrébb állítom a nevemet a programban... még egy kicsit... Jó.
Most nézzétek meg, már nem leszek olyan sokszor!
(A fényképek állítására még nem jöttem rá, nem is hozza elő az enyémet sose. Előbb-utóbb az is meglesz!) | |
790. | [tulajdonos]: Miért? | [tulajdonos]: bajok | 2019-09-18 14:34 | Olvasom azt is, hogy a szibériain kívül Atlantában van a másik olyan labor, ahol fekete himlő vírust dédelgetnek. Ezt a betegséget a nyolcvanas évekre már sikerült véglegesen megszüntetni a világon.
Véglegesen?
Amíg a Föld két leghatalmasabb ellenlábasa őrizget ezekből, szerintem nem lehetünk biztosak ebben.
És itt nem a véletlen balesetek miatt aggódom elsősorban, bár, mint a szibériai eset bizonyítja, ezek is játszhatnak szerepet. Sokkal inkább attól, hogy bár a felmelegedés globális, egy újabb hidegháború kialakulását sem látom elképzelhetetlennek. De ezt nem vagyok hajlandó továbbgondolni.
Az biztos, ha egy betegséget sikerült kiirtani a Földön, egyszerűen nem látok jóhiszemű indokot arra, hogy a vírusokat őrizgessük tovább. A jegesmedve, a földikutya, de maga az EMBER megőrzése fontosabb lenne. (Az emberséges emberre gondoltam.) | |
789. | [tulajdonos]: bajok | 2019-09-17 12:26 | Kivettem a kisméretű jénait a mikróból, óvatosan fogtam, két kézzel, mert forró volt benne a leves, a fülei kicsik, az ujjaim mindkét oldalon érintették az edény forró falát. Léptem az asztal felé, közben a könyököm nekiütöttem a konyhaajtónak, az egyik fül kicsúszott, levesnek, jénainak annyi.
Most meg, olvasom, hogy Szibériában, Koltsovo városában robbanás volt abban a laboratóriumban, ahol ebola és fekete himlő vírusokat tárolnak.
Hiába, a baj nem jár egyedül.
| |
788. | [tulajdonos]: Jönnek! | 2019-08-20 08:21 | Holnap jön lányom, és kisebbik lányunokám, a négy- és féléves.
Több mint két éve nem láttam őket.
A porszívót átalakítottam kompresszorrá, így tíz perc alatt felfújattam a medencét - utoljára ez a kézipumpával egy fél délelőtt alatt sikerült.
Összeszedtük a kertből mindent, ami hegyes, rozsdás, meg lehet botlani benne.
Hintákat, függőágyakat szereltem fel, le lett takarítva a csúszda.
Káprázatosan okos és celebszépségű feleségem már két hete takarít. Én felszereltem egy szúnyoghálós ajtót, kitakarítottam a tűzrakóhelyet.
Megterveztük az egész hetet, amíg itt lesznek. Hogy mit eszünk, kik jönnek hozzánk, hova mennek a lányomék.
Én megcsináltam az új szalonnázó nyársakat, a régiek - vagy 8-10 éve nem használtuk azokat - az enyészeté lettek.
Első nap nászomék is itt lesznek, nem éghetek be, így nem csupán a puszta praktikum, de az esztétikai megjelenés is szempont volt. Szerintem jól néznek ki.
Akkor már le is fotóztam a nyársakat, és feltettem arra a weboldalra, ahol már egyéb produktumaim is helyt kaptak.
...És az éjjel belém bújt a kisördög: a technikai leírást kiegészítettem egy versikével:
Mint ha tábortűz ég. Népek ülik körbe. Még lehet az este egyenes vagy görbe... Itt egy gyermek kacag, ott nagyatyja böffent, - pedig alig ivott, hajdan azért több ment -, emitt adomáznak, amott nóta hallik, parázs fölött lassú táncot jár a saslik, a szalonna aranycseppjeit hullatta, néhány a parázsra, kenyérre a nagyja,
János-bogár módján itt-ott szikra röppen, sokan lángok táncát gyönyörködik csöndben, évtizednyi emlék új mosolyra ébred - hajlott a derekad, nem sajgott a térded -, de, ami fontos volt a tűz körül mindég, mit vigyáz mind, legyen házigazda, vendég?
Szalonnasütéskor legfontosabb társad!
Én így készítem a szalonnázó nyársat!
Egyébként eredetiben, a fotókkal együtt megnézhetitek a
http://kertigrillem.hu/
oldalon, baloldalt a hetedik linkre kattintva!
| |
787. | [tulajdonos]: A fehérrépa ára | 2019-08-13 19:44 | Nyonoksza.
Ma reggel evakuálták a falut. Azt mondták a lakóknak, hogy ez független attól a nukleáris balesettől, ami 8-án történt a közelben.
Az első napokban azt mondták, hogy egy röntgenvizsgálatnál nagyobb dózist kap az ember, mint amennyi a baleset miatt keletkezett.
Emlékszem, Csernobil is így kezdődött. A ma 39 éves lányom óvodájában soha annyi salátafőzeléket nem főztek a gyerekeknek, mint akkor, hiszen nagyon lement az ára.
Emlékszem, hétvégén mentünk ki apám telkére, ahol a telekszomszéd egy mérnök-ezredes volt, olyan vezérkari tiszt féle, kérdeztem tőle, mennyire kell beszarnunk, hogy megszaladt egy erőmű Csernobilben. Szent meggyőződéssel állította, hogy nem lehet komoly baj, ő tudna róla. Na, az elvtársak ilyen korrekt módon tájékoztattak minket akkoriban.
Nyonoksza. Nyonoksza. Előbb-utóbb ezt is megtanulom. Most felvettem a Word helyesírás-ellenőrző szótárába. ne hízza már alá mindig pirossal, Csernobilt már gyárilag elfogadja, néhány év, és ez is benne lesz a következő fejlesztésekben.
Ugye, az első hírek szerint egy folyékony üzemanyag problémája miatt halt meg két ember, már ötnél tartunk, érdekes, mind a Roszatom alkalmazottai. Most a Roszatomot is felvettem a szótárba.
A Roszatom építi egyébként nálunk majd a bővítést.
Szóval, a sumákolás megint beindult, mint 86-ban. Csak talán gyorsabban jönnek a hírmódosítások, azért az internet világában nehezebben megy a bújócska.
Kíváncsi vagyok, hogy a nyonokszaiak mire gondolhattak, amikor a katonák kikísérték őket a vonathoz, vajon, ha nem a baleset miatt, akkor miért kell otthagyniuk összes vagyonukat? Reggel öttől hétig mit lehet összeszedni? Mennyi csomagot vihettek?
Majd figyelem a saláta árának a változását. És reménykedem, hogy a fehérrépa árára is "átsugárzik".
| |
786. | [tulajdonos]: napi haiku | 2019-08-10 07:25 | segít a naptár rájöttem hogy mi a gond hogy dinnyék vagyunk
| |
784. | [tulajdonos]: Csak egy kávét! | 2019-08-09 12:53 | Van, aki buzizik, van, aki meg mindenkinél okosabb.
Egymásnak esnek.
Én rágyújtok, és kérek még egy kávét. Jó délutánt mindenkinek! | |
783. | [tulajdonos]: Mi az a karma? | 2019-08-08 16:12 | Már a többiekhez képest "felnőtt fejjel", huszonhárom éves koromban hívtak be katonának.
Diplomával, nősként, állapotos feleséggel, majd' négy-és féléves tengerész múlttal, kirángatva épülőfélben lévő egzisztenciámból, két évre.
Fizikailag nem tudtak megterhelni, a legkeményebb kiképzési napok sem voltak mérhetőek egy tengerész húzósabb napjaihoz képest.
Ami inkább igénybevett, az a folyamatos lelki nyomás. Későbbi kiképzőként már tudom, hogy a kiképzési időszakban tudatosan stresszeltek minket, sose tudhattuk előre, mi várhat ránk akár csak a következő negyedórában.
Engem közben folyamatosan foglalkoztatott az is, mi van a családommal, telefonálni nem lehetett. Közben az értelmetlen parancsok...
Az, hogy fegyelem van, nem volt szokatlan. A hajózás veszélyes üzem, nem nagyon van idő megtárgyalni a következő teendőket, de bízni lehetett abban, hogy a felettesem átlátja az egészet, amit velem megcsinálhat, az valahol összeér azzal, amit egy másik társammal csináltat. Tehát, ha máskor nem, de utólag előttem is logikussá válhat az én részfeladatom. Itt erről szó sem volt.
No, ennyi bevezető után, a lényeg.
Egy hónapja voltam katona, már az eskü is lezajlott.
Egy tiszthelyettes jött értem. Hívat a Németh százados.
Köpni-nyelni nem tudtam. A századost igen kemény embernek láttuk, olyasminek, ahogy Gábor Miklós játszhatta a náci tisztet. Név szerint engem? Mit baszhattam el? Ezek most engem becsuknak, vagy mi lesz?
A nagydarab 18 év forma szakaszvezetőt hiába kérdeztem, csak azért baszott le, hogy letegeztem. Szerintem egyébként ő se tudta, hogy mi van.
Kopogott, szabad, benyitottunk, jelentett, engem otthagyott és kiment.
Németh telefonált, nekem csak odaintett, álljak csak ott tovább.
Nekem forgott a világ. Vigyázállásban - illetve affélében - voltam már percek óta.
A százados letette a telefont. - Maga a Zalán honvéd? - szinte kiabált.
A szituáció miatt majdnem azt mondtam, hogy Ja wohl, de végül kinyöszörögtem, hogy igen, százados elvtárs, parancsára megjelentem.
- Vegye tudomásul - már a szemem előtt befeketedett minden -, hogy a felesége kórházban van. Fia született, László, 51 centi, kettőhetven kiló. Mivel az esküjét már délelőtt letette, így hazamehet. Gratulálok! - Közben odaért hozzám, így a végén kezet is nyújtott.
Függelék
Igaz, hogy az eskü már lezajlott, de az adminisztráció még nem számított rá, hogy már aznap kéne a katonakönyv, így az nem is volt kész. Magyarul, csak kísérővel hagyhatom el a laktanyát. Viszont ez már késő délután volt, amennyit a létszám megengedett, annyi ember már megkapta a kimaradási papírjait, nem volt szabad ember, aki elkísérhetett volna a kórházba.
Függelék 2.
Jelentkezett egy tizedes azzal, hogy - bár a kimaradása érvényes - , de azt feláldozza, elkísér a körházba, és vissza is hoz!
Kiderült, hogy a laktanyában az öt tengerész újoncra úgy tekintettek, mint az egzotikus állatokra, bár ezt nem vettük észre, de figyeltek minket. Ez a srác különösen, ő bevonulása előtt a Dunán volt hajós. Amikor a gyereke született, éppen úton volt, vagy kéthónapos korában látta először. Teljesen átérezte a helyzetemet, így ismeretlenül is segített.
Függelék 3.
A tizedes a következő nyolc hónapban sokat volt velünk, és talán a mi hatásunkra átment a Folyamhajózástól a Tengerhajózáshoz, a MAHART-on belül.
Függelék 4.
Később tudtam meg, hogy amikor László, az egykori katonatárs egyik alkalommal a következő tengeri útjára készült, indulása előtt a harmadik emeleti lakásokhoz tartozó erkélyen a korlát alján az arasznyi szabad részt bedeszkázta. Azt már nem tudom, hogy még csak várták-e az új babát, vagy meg is született.
László behajózott.
Anyósának nem tetszett a barkácsmunka az erkélyen, leszedte, vagy leszedette.
Azon a résen esett ki a harmadikról László kisebbik gyereke.
| |
782. | [tulajdonos]: Bojkott | 2019-08-07 20:31 | Addig nem nézem a Vészhelyzet ismétléseit, amíg nem szinkronizálják újra!
Azért mégiscsak mégiscsak!! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|