NAPLÓK: Bara Legutóbbi olvasó: 2026-06-16 04:29 Összes olvasás: 80202| 14. | [tulajdonos]: Kétségbe vagyok esve - | 2018-05-31 12:51 |
- avagy mielőtt felhúznak a deresre
Sem ez, sem az, de még szörnyű gyerekkorom sem volt, azaz részeges apám, csalfa anyám híján teljesen normális családban éltem. Hát, hogy a tekergő fityfenében lenne esélyem megverselni a szenvedésem? Hisz soha még egy árva tetű sem volt a hajamban, de a latyakba is csak ritkán játsztam. Játsztam. Így, ahogy ki-mű-velt főnek illik, hogy modernke(n)dőre ne váltsam. Ár-tana a renomémnak. De szellemi nyo-morékként sem szeretnék játszani. E bőrkötésben nagy koponyának lenne jó látszani. Hajam alatt kereshetnél ugyan korpát, miközben hozom a formát, hogy aszerint szitáld át, mi marad. Ha döglött már a halad, nyugodtan fogd rám, hogy miattam nem halad. A disznó szemén is meg-érett a hályog. Azóta nem leli a moslékos vályút. És helyben is vagyunk. Mert a disznó sem tabu. Se kövérre hízva, sem szövegben. Nyomathatjuk magunk vagy tömegben. Azért sem mondom meg, mi van az öledben.
(szigno: egy töketlen.)
| |
| 13. | [tulajdonos]: átváltozás | 2018-05-31 12:46 |
ha kell még véd a hidegtől
de nem simul
inkább rád telepszik
agyonnyom
érthetetlen
mitől ilyen érdes
mikor lett olyan durva
mint a pokróc
| |
| 12. | [tulajdonos]: napkorongon a múlt | 2018-05-30 09:45 |
szétnézett. mögötte csupa elhasznált.
előtte a még láthatatlanok.
hátranyúlt hogy egyet újra szemügyre vegyen.
elképedt. egész másképp emlékezett rá.
most annyira szörnyűséges. gyorsan elképzelt
egy új formát és el kezdte gyúrni. de
alig lett szebb és sehogy sem sikerült
eltűnteni a jellemző vonásokat.
kipróbált még egyet. semmi változás.
ekkor fordult a láthatatlanok felé.
de azok még nem voltak elérhetők.
majd holnaptól.
| |
| 11. | [tulajdonos]: ... | 2018-05-30 08:12 |
ha volna még időm a feledés ráncaiba sminkelném
minden búmat kis plasztika s máris szebben mutatna
a szürke múltam kövek között hagynám lapulni a
parton vagy egyenként dobnám vízre messzire hadd
ússzon ha volna még időm átírnám minden versem
beleszőném azt is amit meg se leltem kanócvégén
hagynám a bánatot múlni de nem engedném soha
fényeim kihunyni ha volna még időm rád is szánnék
néhány percet többet adnék benne mint egész életemben
tellett hagynám beérni mi egyszer megfokadt pislákoljon
másnak a gyötrő bűntudat ha volna még időm nem
adnálak másnak fityiszt mutatnék a szajha elmúlásnak
lefizetném a csóró révészt ha volna még időm s ha
korrupt lenne a révész | |
| 10. | [tulajdonos]: Olvasgatok, olvasgatok | 2018-05-27 20:49 | lesújtó, avagy a költő tragédiája
szavak röpülnek csillagok
papír egemen szárnyalok
dohány füstje ha képzelem
szivárvány ívvé is lehet
mondatszalaggá versekké
széttöredezve is teljessé
rámozdul néhány agy s lelő
előtted százé volt menőbb
kortársa vagyok olvasom
szétszaladt forma s tartalom
ez a jövő és nem a rend
abban nem látszik az új trend
kiáll és kiált úgy löki
aki nem érti fellöki
összeköt szétszed privát nyal
titkokat megoszt kitárgyal
dagad a mellkas már nem gond
trágárkodni hogy legyen jobb
a sikamlós téma anyatej
ki elpirul neki nem jó fej
a klasszikusok tananyag
fikázza attól nő az agy
újat akar full egyedit
de beáll a sorba 'mi benyeli
| |
| 9. | [tulajdonos]: Esküdt ellenségem a | 2018-05-27 20:16 | bűnös szándék...
Úgy tíz évvel ezelőtt a balkonládába vettem üzletből, originál csomagolt virágmagokat. (Sajnos nem tudom már a nevét: ezüstös levelű, nem virágzó, parkokban is lehet látni.) Az ültetés után pár héttel ugyan gyanús volt, hogy méreg zöld, az ezüstös szín még sehol, de gondoltam majd csak előbukkan. Telt- múlt az idő, és gyönyörűen nőtt, növögetett mindegyik növényke, csak éppen a levelei nem feleltek meg a várakozásnak. Egyik nap a tv-ben mutatták, hogy indiai kender ültetvényre bukkantak egy ház hátsó kertjében. Amikor a kamera ráközelített egy növényre, bennem megállt az ütő. A féltve gondozott növényeim mind-mind indiai kender-csemeték voltak. Miközben a szívem majd kiugrott úgy kikapkodtam őket, mint annak a rendje...és mondom, boltból vásárolt , originál virágmagból!.............
de:
tovább gondolva, ami az előzményeket illeti, úgy képzelem el, hogy egy kilengésekre vágyó csomagoló üzemi dolgozó "kapott" valakitől pár indiai kendermagot, pusztán csak kísérleti célra...ha elkapják, tuti kísérhetik valahova...de erre még nem gondolt akkor a hősünk. Csak megörült és gyorsan az első keze ügyébe kerülő zacskóba süllyesztette azokat. De hősünk szétszórt típus lévén - még nem a magokra értendő! - valahogy a csomagoló üzemben kiejtette a zsebéből ezt a hétköznapi ember számára ritka értéket. Igen ám, de a műszakvezető precíz és csupaszem emberke volt. Egyből kiszúrta, mi lapul a földön! " - Azt a kutyafáját ennek a trehány bandának!" - felkiáltással a csomagoló gép nyálazó bordái alatt sorjázó zacskók közé passzintotta, és elég fülbemászó hangon odaüvöltötte a dolgozóknak: „- 10% levonva mindenkitől!”
Na ekkor érezte hősünk, hogy valami nem stimmel. A zsebéhez kapva már azt is tudta, több a nem stimmel, mint gondolta.
Itt ugyan véget is érhetne ez a történet, de szerintem a hősünk nem adta fel: Mai napig kitartóan vásárolja az ominózus - általam nem ismert nevű - virágmagot és veti azokat szorgalmasan. Kiskertben, balkonon, konyhában, pincében...hátha egyszer kifogja azt a zacskót, amiben az ő féltett és tiltott kincsei rejtőznek. (Isten bocsássa meg bűnömet! :D )...............Amúgy ez megtörtént...valóban fű volt...- parlagfűmag -...a zacskóban.
| |
| 8. | [tulajdonos]: Téveszme | 2018-05-24 18:29 |
mert úgy hiszed hogy úgy is jó
ha csendbe fojtva minden szó
ha nincs vihar nincs itt a vég
az erekben még forr a vér
pedig hideg és széthasadt
a nap az ér a pillanat
nincs rá ima én sem vagyok
Isten voltál ma elhagyott
| |
| 7. | [tulajdonos]: Tus | 2018-05-19 09:43 |
A nő a lába alatt összegyűlt víz tetején lebegő
hajszálakat bámulta. Hogy lehet, hogy valahányszor
elérik a lefolyót meggondolják magukat és újra
ott tekeregnek a lába körül? Mindig utálta, ha a
kádból kellett kihalászni a hajcsomókat. Napi
száz még normális, mondta az orvos. Neki ennyi
sosem hullt ki. Az undorhoz kevesebb is elég
volt. Most az a pár szál sem bosszantotta.
Beletörődött. Megpróbált a víz kellemes érintésére
koncentrálni. Feljebb vette a hőfokot és erősebb
sugárra állította a tusoló rózsáját. Élvezte,
ahogy a tarkóját metsző forró víztől ismét
kitisztult körülötte minden. A neurológus
szerint természetes dolog. A kitágult erekben
jobban áramlik a vér. Az agy végre fellélegezhet.
A samponért ösztönösen nyúlt. Majd felsóhajtott.
Ma sem volt hányingere a kemótól. Csak az élettől.
| |
| 6. | [tulajdonos]: A vihar | 2018-05-16 13:39 |
Sebet metsz a fák testére,
ág bogára felhő feszül.
Megszületni készül s délre
harangszóval utcákra ül.
Fekete, mint letűnt emos,
ég fülére varjú akadt.
Ott lóg az míg mindent elmos
alatta a gyors zivatar.
Akkor leszáll a vállamra
s károgva szívembe hatol.
Megszokta, hogy odabent is
miattad sok vihar tarol.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
