NAPLÓK: Jó, ha a vége jó Legutóbbi olvasó: 2018-12-16 12:05 Összes olvasás: 40503| 1577. | [tulajdonos]: Nahát! | 2018-12-16 11:35 | A Lex Csilla - mint új szabály - értelmében bemutatkozom, Gyurcsi vagyok. Bár azt hiszem, az én esetemben nem szokott félreértés lenni, könnyű felismerni szószátyár, és a lényeges dolgokat mellőző stílusomról, viszont más esetben, amikor normális játékvezető kerül sorra, ez fontos lehet.
Kéretik tehát a továbbiakban, hogy a játékmester legalább oldalanként tegyen utalást saját személyére!
Nagy örömmel újságolom, hogy az aktív játékosok száma elérte a tizenegyet. Magyarul a második dekádban vagyunk. Kissé felületesen kerekítve ez már majdnem húsz.
Nagyképűen, és kissé félrevezetően azt is mondhatnám, hogy még csak az első százban vagyunk.
Közel egy tucat. Egy focicsapat. Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy nem vernénk-e meg fociban is némelyik ünnepelt, és jól fizetett csapatot. Ha Frady Endre itt lenne, akkor biztosan! Még fájós térddel is.
A bosszantóbb az lenne, ha a focisták jobb verseket írnának, mint mi. A kettős ügynökök kivételével
Mikor lesz már ebéd?! | |
| 1576. | [tulajdonos]: 7 | 2018-12-16 08:15 | Szóval hét fő. Pedig ma vasárnap van.
A vasárnap egyes korokban és kultúrákban a hét első, míg másokban a hét utolsó napja. Oroszul például a vaszkriszényje feltámadást jelent.
És itt az összefüggés a vörösbor és a vasárnap között, mivel szinte újjászületik tőle az ember.
Így aztán nekem gyakorlatilag minden nap van születésnapom. Még a februári szökőnapra is jut.
Na, a szülinapi gyertyák számát illetőleg persze nagy a káosz, így nem is foglalkozom vele.
Rajta hát! Támadjon fel a még nem aktiválódott játékosokban a kedv - jelen esetben a jókedv -, mutassátok meg, hogy a költői vénában is vörösborszínű vér csorog! | |
| 1575. | [tulajdonos]: Öten | 2018-12-16 05:28 | Kedves Játékosok!
Eddig öten döntöttek úgy - szerintem helyesen -, hogy beküldött soraikkal növelik a játék izgalmát.
Nem csoda, hiszen a feladvány témája is csábító, nincsen olyan ember, akit ne érintene. Van, aki imádja a vörösbort, és van, aki még azt is utálja, aki szereti. Nem beszélve a közömbösökről.
Norrisz például imádja. Szerinte még a pörgő-forgó rúgás is jobban megy tőle. Egyszer úgy berúgott, hogy még az ágya is forgott, hát még a rúgása. Akkor majdnem lekéste az ágyat, ahogy belefeküdt, az rögtön indult.
Azt mondja, hogy Brúszlí is kedvelte. Annál az ominózus jelenetnél, amikor Lí lenyalta a vért a hüvelykujjáról és utána szigorúan nézett, a forgatáson a vér pótlására kísérleteztek kecsöppel, málnaszörppel, piros ételfestékkel, bármivel, csak nem jött össze a nézés. A vörösbor, na az bejött!
Az első kísérleteknél a rendező kérésére forgatták újra- és újra a jelenetet, de a vörösboros próba után Brúszlí nem akarta abbahagyni. Pállottra nyalta a hüvelykujját.
Szóval, Norrisz is akar játszani. Mondtam, nem lehet, most mi vezetjük a játékot. De hát már kész van a verse.
Nem szeretném, ha máris életbe lépne a végrendeletem, kompromisszum, közreadom most.
Csák Norrisz - Blue francs
Csák Norrisz verse
Írta Csák Norrisz
Kékfrankos a kedvenc borom,
meglátszik a rúgásomon.
A Világ is attól forog.
Ha te is kérsz, szóljál, hozok!
Megnézzük, a frankja kék-e,
megisszuk, és szent a béke.
Nincs háború vörösborral,
megbékél, ki bosszút forral.
Kisimulnak a gond-ráncok,
megbocsájtasz, megbocsájtok,
nincs már veled semmi bajom,
mosolyogva rúglak agyon.
| |
| 1574. | [tulajdonos]: Nem! | Francesco de Orellan: Visszalépés | 2018-12-15 21:59 | Kedves Francesco, ha itt valakinek vissza kéne lépnie, az én vagyok.
Mindenkinek van lehetősége a szavazás megkezdése előtt akárhány pályázat beküldésére, csak a végén jelölje meg, hogy melyik az érvényes.
A Te hibás pályázatodat én azzal, hogy szándékom ellenére nyilvánossá tettem, kizártam. Tehát Te egy másik beküldéssel mindenképpen játékban maradsz! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1572. | [tulajdonos]: Ikszedik forduló | 2018-12-15 13:52 | Kedves Játékosok!
A játékvezetés kellemes érzését nálam mindig rontotta, hogy úgy éreztem, méltatlanul gyenge feladványokkal tudok csak szolgálni.
Úgy gondolom, feloldottam lelki görcsömet azzal, hogy megkértem Mitykát (Böröczki Mihályt), hogy ajánlja fel egy - még publikálatlan - versét feladványul.
Mityka költészetét mindig csodálattal figyeltem. Verseit olvasva vagy őszintén mosolyogtam, vagy megkönnyeztem azokat. És mindegy, hogy mi a téma, legyen az egy vakondtúrás vagy egy lázmérő, ő biztosan megtalálja a leghétköznapibb tárgyban is a megörökítésre-méltót.
Mityka - nagy örömömre - vállalta, és dupla öröm, hogy szívemhez egyébként is közelálló témájút választott: - a vörösbor, illetve ezen belül a Kékfrankos.
Az eredeti versből a két utolsó sort nem fedem fel, de nem lepődnék meg, ha valaki olyannyira ihletet kapna, hogy akár több sorral is megtoldaná a feladványt.
És még egyet: most rohadtul bánom, hogy ebben a fordulóban nem vehetek részt!!!
Nem baj, Norrisz majd képvisel.... De csak a játék végén!
BORGÖNYÖR
Van belőle annyiféle,
ír a lelke, gyógy a mérge,
s olyan áldott kelyhes kegyszer,
hogy az ember inni egyszer,
holtából visszatérne.
KÉKFRANKOS
Bírta idő, szívta kád
vörösödő aranyát,
mustja vérbő, frankja kék,
föld nevelte, óvta ég,
Sopront zsolddal vette be
Napóleon serege,
s békülőzni itt maradt
a legnagyobb tőkehad,
nincs nélküle bikavér,
Egerig is útra kél,
viszi, adja, mint barát,
zamatát és illatát,
.....
.....
(?) | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
