NAPLÓK: Dokk-verspályázat Legutóbbi olvasó: 2025-09-06 14:15 Összes olvasás: 8813Olvasói hozzászólások nélkül| 64. | furim: emlékeztető | 2025-09-04 23:15 | Versenyen kívül egy emlékeztető négysoros (a verspályázat 3. határideje szeptember 15.)
Kerítés, tócsa, földi jármok
Nagy tenyér, mellek, nagy ülep
Észak, Sarkcsillag, Göncöl rúdja
Hova lett az a szemüveg? | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 63. | pb.: UTÓSZÓ | 2025-08-25 16:35 | UTÓSZÓ
.
.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Ránk nehezedet a nyári ború,
elcsendesedett a nagy háború.
Ágyrajáróvá tette Angyalföld.
Jő egy nő a piacon, szeme zöld,
izzik a vágy, omlik a szemérem,
Jő a vajúdás, s fogó nyúl értem.
Néma a gyerekkor mond, mit érek?
Hol maradnak már el a testvérek?
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek
Meglelt minden tócsát a kiskölyök.
A tornasorban egyre csak növök.
Titkos dohányzónk a Györe-kastély.
Falainál csókkal zárult az estély.
Honnan volt bátorság, ma is talány
csaknem ájulásig ölelt a lány.
Rámtört valami töretlen szívverés,
de hazakísérni, sem volt kevés.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Mozi: Szállnak a darvak, matiné:
e hely a szemüveges Katié.
Mit ád isten, hittanóra volt épp
ha figyelsz, a jutalom egy szentkép.
Az érintés nélküle, csak álom.
mióta keresem mégsem találom.
Könyörgésem istenhez mond, mit ér?
Hiába várom, csak pezseg a vér
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Sokat láttam, de kíváncsi a szem.
Ha bűn a vágy, lesz bűntett, felteszem. Menteni magamnak mindenáron,
az Istenadtát karomba zárom!
Jöhet a büntetés, jöhet bármi,
legyen erőm, s türelmem kivárni!
Tudom, fenyeget már a temető,
kerítést húz körém a teremtő?
Nem mondhatom el mindenkinek
elmondom hát valakinek.
Jártam Délen, s Északon, mond,
lehetek immár egy okos-bolond?
Vagy bennrekednek végleg a szavak,
kiszáradnak aztán, mint a tavak.
Az elhagyott szószék magában remeg,
kutyát sem érdekli, hogy itt mi megy.
Lehet, az élet eldobható holmi!?
Igaz lehet? - kell nekem papolni?
Nem mondhatom el senkinek,
mégis, most elmondtam valakinek!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 62. | Péter Béla: Utószó | 2025-08-25 16:29 | UTÓSZÓ
.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Ránk nehezedet a nyári ború,
elcsendesedett a nagy háború.
Ágyrajáróvá tette Angyalföld.
Jő egy nő a piacon, szeme zöld,
izzik a vágy, omlik a szemérem,
Jő a vajúdás, s fogó nyúl értem.
Néma a gyerekkor mond, mit érek?
Hol maradnak már el a testvérek?
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek
Meglelt minden tócsát a kiskölyök.
A tornasorban egyre csak növök.
Titkos dohányzónk a Györe-kastély.
Falainál csókkal zárult az estély.
Honnan volt bátorság, ma is talány
csaknem ájulásig ölelt a lány.
Rámtört valami töretlen szívverés,
de hazakísérni, sem volt kevés.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Mozi: Szállnak a darvak, matiné:
e hely a szemüveges Katié.
Mit ád isten, hittanóra volt épp
ha figyelsz, a jutalom egy szentkép.
Az érintés nélküle, csak álom.
mióta keresem mégsem találom.
Könyörgésem istenhez mond, mit ér?
Hiába várom, csak pezseg a vér
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Sokat láttam, de kíváncsi a szem.
Ha bűn a vágy, lesz bűntett, felteszem. Menteni magamnak mindenáron,
az Istenadtát karomba zárom!
Jöhet a büntetés, jöhet bármi,
legyen erőm, s türelmem kivárni!
Tudom, fenyeget már a temető,
kerítést húz körém a teremtő?
Nem mondhatom el mindenkinek
elmondom hát valakinek.
Jártam Délen, s Északon, mond,
lehetek immár egy okos-bolond?
Vagy bennrekednek végleg a szavak,
kiszáradnak aztán, mint a tavak.
Az elhagyott szószék magában remeg,
kutyát sem érdekli, hogy itt mi megy.
Lehet, az élet eldobható holmi!?
Igaz lehet? - kell nekem papolni?
Nem mondhatom el senkinek,
mégis, most elmondtam valakinek!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 61. | Ötvös Németh Edit: a gyermekkor szép ígérete | 2025-08-25 15:12 | a gyermekkor szép ígérete
nem hallgatott meg engem
sem anyám sem apám
csak a tyúkok a kerítés túloldalán
az innensőn demizson állt
a farönk mellett
ahol apám üldögélt
minden este
anyám elkülönült
a pirulák mély álomba döntötték
olyan csend volt hogy fájt
csak a könyvekből szivárgott
rám egy kis ragyogás
néha elvitték anyut
mentővel a kórházba
akkor
kerülgettem aput
körülötte
tócsában állt a bor
kis kupacokban a cigarettahamu
aztán elment mindkettő messze
északra ahol mindig hideg van
most már szemüveget kell tennem
olyan aprók ott a fagyban | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 60. | Szőke Imre: Verspályázat3.jav.2. | 2025-08-25 11:04 | Elárulom hát
Felébredtem, az ágyam tócsa volt.
Nagyanyám szellőztetett, perelt, porolt.
S kint, láncban szívott nagyapám
Kossuth cigit hokedli-birtokán.
Te, gyerek, meséld el végre, ott, azok,
mit tettek veled, mer' idegbajt kapok!
Bántottak csak, szerettek is?
Ijesztgettek vagy vertek is?
Így faggatott megint a mama
hiába, tőlem nem jöhetett
felelet soha.
Kutyatejek és szőlőtőkék
hűsöltek kint az udvaron.
Ezt már akárkinek bevallhatom.
A vízcsap délen volt, a budi északon.
S a szúnyoghálótól zöld lett a vágy:
ne csak fürösszön, de
valaki máris öleljen át.
Papa foga még pohárban ázott.
Lándzsás kapunkon lakatot, láncot
csavargatott a szél.
Nem mondhattam el senkinek,
hogy álmomban a jóságos kerítés
rádőlt apámra, és
álmomban anyámat én hagytam magára!
Elárulom hát mindenkinek:
a gyermekátok semmit ér.
Nagyanyám fekete szemüvegtokja
csattant szép hímzése fölött.
Beleremegtem.
Beleremegett a vályogfalú ház is. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 58. | Szőke Imre: Verspályázat3. | 2025-08-24 15:53 |
Felébredtem, az ágyam tócsa volt.
Nagyanyám szellőztetett, perelt, porolt.
S kint, láncban szívott nagyapám
Kossuth cigit hokedli-birtokán.
Te, gyerek, meséld el végre, ott, azok,
mit tettek veled, mer' idegbajt kapok!
Bántottak csak, szerettek is?
Ijesztgettek vagy vertek is?
Így faggatott megint a mama
hiába, tőlem nem jöhetett
felelet soha.
Kutyatejek és szőlőtőkék
hűsöltek kint az udvaron.
Ezt már akárkinek bevallhatom.
A vízcsap délen volt, a budi északon.
S a szúnyoghálótól zöld lett a vágy:
ne csak fürösszön, de
valaki máris öleljen át!
Papa foga még pohárban ázott.
Lándzsás kapunkon lakatot, láncot
csavargatott a szél.
Nem mondhattam el senkinek,
hogy álmomban a jóságos kerítés
rádőlt apámra, és
álmomban anyámat én hagytam magára!
Elárulom hát mindenkinek:
a gyermekátok ennyit ér.
Nagyanyám fekete szemüvegtokja
csattant szép hímzése fölött.
Belefemegtem.
Beleremegett a vályogfalú ház is.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 57. | Szilasi Katalin: Pályázat | 2025-08-16 14:37 | Szilasi Katalin
Süketen, vakon
Úgy döntöttem, gazember nem,
csak süket és vak leszek.
Fülembe ólmot öntök, ha kell,
és összetöröm a szemüveget.
Pocsolyában dagonyázom,
s elhiszem, hogy az Égei - tenger.
Északon a delet csodálom,
hisz ezt mondja a horda.
Bekeríthet a kerítés,
én nem mászom át rajta.
Lehet, már nem is ember vagyok,
csak azt nem tudom, miféle fajta. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 56. | Bátai Tibor: Verspályázat 3. | 2025-08-16 12:53 | tócsa • szemüveg • kerítés
.
elmondta már szinte mindenki
helyettem
északtól délig kelettől nyugatig
elmondták a filozófusok
lao-cétől és a védáktól a misztikusokig
meg az egzisztecialistákig
el a költők és írók
évezredeken átívelő sora
elmondták a történészek
a forradalmárok "ellenforradalmárok"
katonák polgárok proletárok
politikusok és hadvezérek
akár a végtelenségig
folytathatnám
ki mindenki még
a tehetségemből ennyire futja
versbe írt szavaim hozama
olcsó hasonlattal élve
talán tócsa ha lehet
nincs szemüveg amellyel tónak vagy
pláne tengernek lenne vélhető
mégis ha jól vigyázok szerencsémre
egész életem egyetlen poémává
állhat össze hogy
mindenkihez szóljon aki ismer
hiszen nincs védőfal kerítés
amelytől ne látszana
. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 55. | csd: pályázat | 2025-08-14 10:36 | Sziasztok,
A 'J. A. levele Horger Antal úrhoz' jeligére kiírt verspályázatunkra sajnos nem érkezett elég pályamű ahhoz, hogy eredményt hirdethessünk, a pályázatot lezártuk.
A következő lehetőséget a játékos vetélkedésre Kopriva Nikinek köszönhetitek.
A pályázat leírása:
“Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”, írja Karinthy Frigyes Előszó c. versében. Te mit nem mondhatsz el senkinek? Mit mondanál el mindenkinek? Írj verset - formai megkötés nélkül - a témában az alábbi szavak felhasználásával: kerítés, tócsa, szemüveg, észak.
Terjedelem: max. 2000 karakter
Beküldési határidő: szeptember 15.
Díjazás:
1. helyezett: 30000 forint
2. helyezett: 20000 forint
3. helyezett: 10000 forint
A pályaműveket továbbra is a Dokk-verspályázat naplóban lehet regisztrálni.
Sok ihletet és jó munkát az alkotásban!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
