DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2839 szerző 37539 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kudelász Nóbel
  Vasország
Új maradandokkok

Szilágyi Erzsébet: Bacchushoz (variáció)
Hepp Béla: Szakaszjegy négy megállóra
Konta Ildikó: klorofill
Szőke Imre: Dohánylevelek
Péter Béla: Bor-villanella
Farkas György: Tű fokán
Pataki Lili: -120 kiló
Albert Zsolt: Ember a hézagokban
Filip Tamás: Milyen küldetés?
Vajdics Anikó: hebehurgya
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 36 perce
Nagyító 47 perce
Filip Tamás 4 órája
Ötvös Németh Edit 20 órája
Farkas György 1 napja
Bősz Miklós 1 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Szilágyi Erzsébet 3 napja
Csapó Angéla 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Szőke Imre 4 napja
Konta Ildikó 4 napja
Tóth Gabriella 5 napja
Hepp Béla 5 napja
Nagy Zsuzsanna 6 napja
Vajdics Anikó 6 napja
Albert Zsolt 8 napja
Szalay Károly 14 napja
Péter Béla 14 napja
Tóth János Janus 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Etzel Mark Bartfelder 39 perce
EXTITXU-UXTITXE 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
az utolsó alma 4 órája
mix 5 órája
leállósáv 16 órája
ELKÉPZELHETŐ 20 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 21 órája
K.Mária 1 napja
Zúzmara 1 napja
Baltazar 1 napja
nélküled 1 napja
Játék backstage 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Fogyinapló 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2021-03-01 14:44 Összes olvasás: 65463

Korábbi hozzászólások:  
924. [tulajdonos]: A hálapénzről2021-02-03 14:08

Feljöttem ebédelni. Behoztam a kaját a számítógéphez, mert a konyhában celebszépségű és káprázatosan okos jobbik felem éppen szkájpos nagymama, lányom Bristolban hómoffisz dolgozik, nejem tartja ilyenkor tréningben az ötévest, minden nap reggeltől estig él a forródrót, amíg vejem haza nem ér a munkából, na, én ilyenkor bekapcsolom a Híradót meg átfutom a Gúgli híreket.

Ma egy kicsit később jöttem fel, nem akartam félbehagyni egy melót, a Híradónak csak a végét csíptem el, sebaj, jobban szeretem a Gúglisat, mert ott én válogatok.

Átfutom a főcímeket, itt válogatás nélkül minden van, soha nem jelöltem be érdeklődési köröket, nekem egy gép ne szelektáljon, majd én. Olvasom két Tóth nevű lány szappanoperáját, hol egy Gabi szól vissza egy Andinak, hol meg fordítva, azt se tudom kik, nem is érdekel. Aztán, hogy fényes nappal megverték az utcán Gáspár Zsoltit, várom már a cáfolatot, hogy nem is úgy volt, mert már sötétedett.

Aztán hogy ki válik kitől, hogy ki nősül újra, kit vett el, nem érdekel.

Aztán olyat, hogy GYÁSZ.

Ezek külön tetszenek, mert az esetek kilencvenkilenc százalékában olyanok halnak meg, akikről még életemben nem hallottam.

Magyarországon óránként vagy tizenöten halnak meg, azaz négypercenként egy.

Tehát amíg kihűl a kávém és megiszom, két magyar meghal.

Folyamatosan gyász van az országban, de könyörgöm, ez ne legyen már főcím, gyászolnak a rokonok, barátok, ismerősök, tisztelők, de a többinek ez csak egy adat!

Na, végre egy érdekes főcím: "Hálából ötezer adag vakcinát kapunk Bangladestől."

Erre persze rákattintok, ma ez az első.

A Külügy megerősítette, hogy a vakcinákat hálából ajánlotta fel Banglades, amiért Csókayék sikeresen szétválasztotta Rukiát és Rabiát, a fejüknél összenőtt ikreket. Ja, egy alapítvány az, amelyik ezt lehetővé tette, de nem csak ezt, 2010 óta vagy 500 ingyenes plasztikai műtétet végeztek súlyos égési sérülteken. Sok volt ezek között az életmentő műtét is.

A Világ csodálta Csókayék teljesítményét, szerintem amit tettek, sokat használt orvosaink nemzetközi megítélésének.

Aztán jön ez a hála.

A mostani törvények is lehetővé teszi, hogy az ellátás után a beteg valami behatárolt értékű ajándékkal fejezze ki háláját az őt ellátó orvosnak.

A világ egyik legnépesebb és legszegényebb országától azért nem biztos, hogy el kellene fogadnunk egy ilyen ajándékot, hiszen hozzánk milliószám érkezik ez EU-son kívül orosz, kinai vakcina, míg Bangladesben szerintem kilátás sincs arra, hogy valaha is elérjék a nyájimmunitást.

Ja, aztán olvasom, hogy a magyar kormány folyamodott az ötezer vakcináért Bangladeshez, Shahriar Alam külügyi államtitkár pedig a bangladesi parlamentben jelentette ki, hogy eleget tesznek a magyarok kérésének.

Magyarul, a magyar kormány utólag jelentette be az igényét az ingyenes műtétek miatt a paraszolvenciára.

Nekem az az érzésem, hogy a jelenleg már a büntetőkategóriába tartozó cselekménynek ez már a minősített esete.

Arról nem is beszélve, hogy aki a háláért tartja a markát, az nem a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány, amelynek szellemiségétől igen-igen távol lehet az ilyesmi.

923. [tulajdonos]: halk(otói)2021-01-18 13:45
Fedél Nélkül 2021. január 14. (XXVIII. évf. 690. szám)

A Terveim és az Ennyi című verseim a szám 11. oldalán váltak olvashatóvá.

Büszkévé tesz, hogy ebben a számban az előző oldalon Röhrig Géza Tibi esküje című verse szerepel, remélem, hogy annak fényéből az enyémekre is vetül pár fénypászma... :)

922. [tulajdonos]: < Moderálva > DE MEGTEKINTHETŐ2020-12-28 09:55

Nagyon üdítő volt most reggel megfigyelnem, hogy ékes nyelvünk avatott mestere milyen finom technikával, milyen cizellált módon bánik a szavakkal, és sorai mögé milyen mesteri módon rejtette el azt a párakönnyű bocsánatkérést, melyet az ellenem és még néhányunk ellen elkövetett aljas sértegetések váltottak ki belőle, sajnos csak így utólag!

Illetve túrót, dehogy kért elnézést, nem is érti, hogy miről van szó.

Értelmezési gondjai egyébként is lehetnek, hiszen féloldalnyi írásomból legjobban a debil szójátékai megemlítését fájlalta, pedig volt ott néhány sokkal lényegesebb dolog is.

Amin egyébként jót derültem, az a következő mondat:

"...ha jobbos vagy, akkor fogd vissza magadat, meg ne sértsd azokat, akik ipari méretekben basztatnak, mert nagyon érzékenyek rá. "

Nem is tudom, mióta - hónapok? hetek? - nem reagáltam semmire se itt a Dokkon, írtam a saját hülyeségeimet. A tököm se foglalkozott Filip méltóságos úr cseppet sem finomkodó politikai megnyilvánulásaival, nevét se emlegettem, azt pedig, hogy valamelyik oldalra - nevezetesen a jobboldalra - soroltam volna bárkit is, még soha nem fordult elő.

Előző írásommal is csak arra reagáltam, hogy az igazság felkent bajnoka külön kiemelte egy versemnek a számára leglényegesebb elemét, pedig volt abban a versben más is, de az elkerülte éberségét, azon nem tudott megsértődni.

Amikor valaki más helyett sértődik meg, nos, az egy kétélű fegyver.

Ha olyan helyett vagyok érzékeny, aki kiszolgáltatott, aki nem tudja magát megvédeni, aki sok esetben nem is tudja felmérni, hogy miként basznak ki vele azok, akiknek módjukban áll, azt szociális érzékenységnek, esetleg empátiának hívom.

Ha az erősebbek helyett vagyok sértődős, azt pedig szervilizmusnak.

Nyugodjál meg, Tamás, az általad legfőbb hatalomnak, mindenhatónak tartott Jóisten nem szorulna a védelmedre, és, ha megbántottam volna, megtalálhatná a módját, hogy megbüntessen.

Bár én úgy érzem, hogy a büntetéseket már előre megkaptam, és van még tennivalóm, ha le akarom dolgozni a hendikepet.

A moderálásról.

Tamás azt írja: "Szögezzük már le: semmiféle hatalmam nincs a Dokkon, nem is vágyom rá."

Ehhez képest máshol így ír: "...miért nem lehetett volna a beírást en bloc moderálni és a szerzőjét egy évre kitiltani a Dokkról."

Csak én érzek itt valami leheletnyi ellentmondást?

A moderálások alkalmával a szöveg helyett ez jelenik meg:

"Az alábbi BEJEGYZÉS tartalmával vagy egyes elemeivel a dokk.hu szerkesztősége nem ért egyet, illetve nem vállalja fel."

Nem tudom, jól értelmezem-e, ha úgy gondolom, hogy amit viszont még kérésre sem moderálnak, az komilfó?

Amikor moderálást látok, szinte mindig megnézem - de már látom, hiába reménykedem -, hogy azok a bejegyzések, melyekben igazságbajnok háziurunk szélsőbalos terrorszervezetekhez hasonlít engem vagy mást, vajon törlésre kerültek-e, hát nem.

A lehetséges kitiltásról.

Ezelőtt egy-két évvel még biztosan megrendített volna ennek még csak megemlítése is.

Mostanság, amikor a Dokk egyre inkább emlékeztet a kakaskirály udvartartására, már egyáltalán nem váltana ki belőlem szaporább szívdobogást. És akkor talán Vezsenyi Ildikónak sem kéne feladnia a Dokk dominálására vonatkozó álmait sem.

921. [tulajdonos]: kariversek? Na szép!2020-12-27 22:27
< Moderálva > DE MEGTEKINTHETŐ

Az alábbi BEJEGYZÉS tartalmával vagy egyes elemeivel a dokk.hu szerkesztősége nem ért egyet, illetve nem vállalja fel.


920. [tulajdonos]: Karácsony - önszemle2020-12-24 17:05
Még gyerekfejjel írtam, hogy pontosabban mikor, arra már nem emlékszem. Akkor még nem volt számítógép, egy papíron találtam.

Akinek a sudár fenyő
nem csupán egy szép fa,
akinek a kettős ünnep
nem csak móka, tréfa,

kinek szíve, ha melegszik,
nem biztos, hogy láztól,
csengettyűtől könnye fakad
- hangján könnyű fátyol -,

aki örül, hogyha adhat,
s örül örömödnek,
akit meglegyint az angyal,
s formát ad a ködnek,

ki a szárnyak suhogását
éberen is hallja,
ki a szeretetet, békét
nem csak most akarja,

és ki most, ha csodákat lát,
tudja, hogy nem álom,
- az mind nagyon boldog legyen,
szívből azt kívánom!


2001. decemberében írtam a következőt:

Fél perc

Fél perc. Csupán ennyit ég
egy csillagszóró a fán.
Fél perc néma csönd. Az idén
most először talán.

Fél perc kevés - de elég,
hogy átéljünk sok hónapot,
- mit az idő sodrásában
ez a fél perc elhagyott.

Állunk. Kezünk összeér, és
egy pontra tágul szemünk.
Fél perc. - Elmúlik, s újra
a világra ébredünk.

Fél perc volt csak, mialatt gyúlt,
ragyogott, aztán kihunyt.
Pont elég volt, hogy a máról
leszakadhasson a múlt.

Fél perc. Még egy szikra,
ami megcsillan a könnyeken.
Vége.... Most már beszélhetünk,
nevethetünk könnyeden...


2011. decemberében ezt írtam:

sose volt még ilyen szegény
- sose volt még boldogabb
kiderült hogy a szeretet
pénzt is pótol jó sokat
egy tekintet egy érintés
a legtisztább ajándék
nincsen olyan hipermarket
ahol ilyet találnék

fényes lakomává lettek
a mélyhűtött halrudak
gyertyafénytől – drága áram
ünnepi a hangulat
zokni cipő – médinkína
csomagban a fa alatt
a fa is csak féláron volt
az árusnál megmaradt

munka nélkül évek óta
de ma úgysincs munkanap
elsejétől a szabályok
pótlólag lesújtanak
kisgyerekként alig vártam
hogy végre felnőtt legyek
igaz ma meg semmi pénzért
nem lennék már kisgyerek


Aztán 2018 decemberében már így írtam:

karácsony

nézd itt a papa is
integess a papának
szia édesem
de szép is vagy
meggyömöszölnélek
mutatja a feldíszített fát
papa ide jön a szanta
és most jó vagyok
kapok babaházat
sűttűnk mézekalácsot
mutasd
csak egy pici van mutatja hogy eszi
most nem is beszél csak mmmm
elszalad visszajön mutatja a babáját
pisilni is tud
mutatja hol
aztán az inget amit a lányom varrt neki
a száján még a mézeskalácsmorzsa
azzal mutatja a puszit
integet

hogy az a szkájpos jóisten bassza meg


Az idén annyi változás történt, hogy nem szkájpon, hanem vatszappon bőgöm el magam. Na, ezért nem írok újabb verset.

Tehát csak prózában, de így is őszintén nagyon boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

919. [tulajdonos]: alkotói2020-12-18 16:31
A Fedél Nélkül december 17-én megjelent (688. sz.) számában szerepel "A francba" című versem.

Az csak fokozza örömöm, hogy fizikailag pontosan mellette Renáta két olyan verse ragyog, melyeknek utolsó sorai minden olvasáskor megborzongatnak. Az egyik az Aluljárók, a másik az Anyaszomorító.

Versekhez a Dokkon ritkán írok - többnyire meghagyom az avatottaknak -, de most visszanéztem, az Anyaszomorító már megjelenése napján - kis híján három éve - is kizökkentett, nem bírtam ki, hogy ne kommenteljem.

Nos, ilyen versek szomszédságában megjelenni külön büszkévé tesz.

918. [tulajdonos]: Nyers mindenkinek - új sorozat2020-12-17 14:45

A maikukat befejeztem, amit kitűztem magam elé, azt elértem, képes vagyok tizenhét szótagba sűríteni egy hosszabb gondolatsort.

Most inkább az absztrahálást kívánom készséggé fejleszteni.

Biztosan lesznek kevésbé sikerült próbálkozásaim, na bumm, nem lesz kevesebb a nyugdíjam - illetve, dehogynem, minden nap kevesebbet ér - de nem ezért.

Szóval ezeket nem azért írom, hogy bárkinek a tetszését elnyerjék, csak kihasználom, hogy itt mindig megtalálom majd a leírtakat - a papírjaimat ugyanis állandóan elkeverem, elhagyom.

Képviseló

(A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve...)

Nehéz úgy a méntelepen,
ha a respekt elillan.
És ez nem úgy működik, hogy
volt - elfogyott - s megint van...

- A sok csődör háta mögött
nyerít, röhög felváltva.
Útját a megrakott jászolhoz
majd' az összes elállta.

Busa, nagy fejét lógatja,
sok mindent már nem ért meg.

- Mi dolga a méntelepen
egy erőtlen heréltnek?

*

917. [tulajdonos]: maiku - nincs2020-12-14 23:30

Azt hiszem, hogy - legalábbis egy darabig - nem írok maikut.

Tudom, hogy amiket eddig írtam, verstanilag, illetve a költészet terén nem értek kutyafülét sem, nekem az jelentett kihívást, hogy egy eseményt vagy gondolatot összesűrítsek, de úgy, hogy az olvasó, ha kibontja, az eredeti méretet és hatást kapja. Olyan tömörített üzenetféléket próbáltam kreálni.

Mostanában azonban olyan adagokban lepnek el az engem foglalkoztató hírek, események, hogy azokat a magam számára feldolgozni is épp' elég, nincs türelmem transzformálni is. És ezeknél a híreknél tömöríteni is értelmetlen, hiszen szinte szavanként, eseményenként ütnek.

Az is igaz, hogy lassan elfogynak azok, akiknek igaziból szántam, illetve ajánlottam volna olvasásra "remekeimet".

A felmérések szerint egyre többen vannak - többnyire a magasabb végzettségűek között - , akiknek a szeme elől foszlik a köd, egyre többet látnak a rideg valóságból. Ezeknek egy része már valamilyen szégyenszerűséget is érez, sőt, néhányan már formálgatják, ízlelgetik a bocsánatkérő szavakat.

Nekik már nincsen szükségük az "énféle" tömörített verziókra.

Kiknek szemén vastagabb a hályog, azok meg úgysem értik meg üzeneteimet, ők értelmezés nélkül gyűlölik szavaimat, nos, nem szándékozom rohamokat kiváltani belőlük. Talán, ha nyugodtak maradnak, lassan-lassan elkezdik reálisan látni maguk körül a világot.

Ez biztosan nem gyorsan lesz, de a valóság egyre intenzívebben nyomul, nincs az a fanatikus köd, amit előbb-utóbb foszlányokká ne tépne.

Lehet, hogy ezt én már nem is érem meg, de nekem az is fontos, hogy a jegesmedvék vagy a földikutyák ne haljanak ki, akkor se, ha már nem leszek.

*

916. [tulajdonos]: maiku december 9.2020-12-09 22:14

merkelék nyertek
orbánék nagyon nyertek
csak mi vesztettünk

.

915. [tulajdonos]: karácsonyi csoda2020-12-09 09:00

törd el a lábát
aztán kérd számon rajta
hogy miért sántít

.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-03-01 14:09   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-03-01 14:06   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-03-01 13:58   NAGYÍTÓ /furim:.../
2021-03-01 13:55   NAGYÍTÓ /furim:.../
2021-03-01 13:51   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-03-01 13:19   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2021-03-01 13:14   NAGYÍTÓ /Vajdics Anikó:köszönöm/
2021-03-01 13:06   NAGYÍTÓ /szim:nézőpont/
2021-03-01 12:50   NAGYÍTÓ /vajdics:a-versről/
2021-03-01 12:36       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit átalakulok