NAPLÓK: A nyúl ürege Legutóbbi olvasó: 2025-12-07 16:45 Összes olvasás: 456| 2. | [tulajdonos]: Idegen anyag | 2025-10-20 13:51 | Mint nyomát a seb,
megtartanál.
Átmetszett idegem idegen
anyag, szavad belém mart
szerelmes-mocskos elegy.
A piros csík már szívemnél jár.
Folytonossági hiányodba
beleragadt a kötszer,
könyörtelen függés.
Próbálom egy húzással felszedni,
tisztul és fáj,
hangtalan vérzik a horizont. | |
| 1. | [tulajdonos]: Multiverzum | 2025-10-16 08:54 | A nyúl szeme piros volt a kialvatlanságtól. Ürege mély, az elején egyenes, szabadesős szakasszal, utána jobbra-balra kanyargott, mint egy csúszda, néhol spirálisan futott, máshol kevésbé szédítően, már-már unalmas, egyhangúan. Az üreg falát polcok díszítették, rajtuk rengeteg könyv és kézirat (a nyuszié és másoké), néhány félig rágott, megunt répa. A szabadon maradt részeken színes festmények és térképek lógtak.
A könyvek és festmények valójában parányi ajtók voltak, melyek párhuzamos világokba vezettek, ez volt a nyuszi multiverzuma, egyik valóságból ugrált a másikba, néha egyszerre több világban, téridőben is járt.
Az üreg aljára még nem jutott idegen, csak a nyúl, aki keményen ásott, fúrt a pszichéjében, mert úgy hallotta, ily módon lehet igazán jó művet írni. Mellső lábával írt, hátsóval radírozott. Folyton az óráját leste, mindenhová sietett, semmiről sem akart lekésni. Próbált minél többet megélni, mert tudta, hogy egy nap beszivja őt az üreg mélyén rejlő, differenciálatlan, sötét anyag. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
