| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Vincze Erika
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
8. 7.
| 2012.03.04 09:13 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Eldozolva
|
| Válasz erre | Kedves Erika, örülök ennek a versnek, mert ötletesen darabolja szét Önt. A második versszakban találtam két olyan "hibát", amit, ha felold, nálam bizony marad a vers.
Por lepte sarkokban
üldögél, ami volt.
- nyugodtan, hiszen az én is darabokban van, de attól még én -
Majd hirtelen sötét folt lett
minden. Áramszünet.
- a minden nem lehet sötét folt, mert az már nem folt, hanem totálisan sötét, az a folt ott bezavar - az áramszünet sem teljes, csak a "szobájára" vonatkozik, ezt is jó lenne markánsan jelezni -
Az ajtó túloldaláról
beszűrődő fénytől
nem látszik a parázs,
ahogy a cigidet szívod.
Várom a véleményét, üdv, Zsófi | 6. 5. 4. 3. 2.
| 2011.12.05 14:58 | Szőke Imre - szerki -- meo | Másnap
|
| Válasz erre | Emészthető:))
Különösen a vége.
Én azonban kötözködöm kicsit:
"Jó poén most a létezés
Még ellövöm, ha már
Úgysem vicces most lenni.
Én ezt nem értem, két ellentétes állítás a létezésről, ugyanabban az időpillanatban, hisz mindkettőben a "most" szerepel. Az én egyszerű agyamba sehogyan se fér.
Az utolsó négy sort egy az egyben hagynám el, pedig hát el is lehetnék ájulva tőle:) | 1. 0 |
|
|
