Sirályok

Alig értünk a hídközépig,
a partról a sirályok egyszerre fölrebbentek,

és mi a korlátnak dőlve, két lobogó kabát,
hallgattuk a vijjogást, néztük a vizet,

azután indultunk volna,
de visszafordultunk:
láttuk magunkat a kavicsos útról,
ketten álltak a hídközépen,

és örültünk, amikor lent
feltűnt egy műanyagcsizmás, viharkabátos férfi.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Napút, 1999/3