Valyon László
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
278. 277.
| 2026.06.26 16:28 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Fröccs
|
| Válasz erre | Kedves László!
Jó téma, és nagyon jó a csattanója is. Annyi hibája van, hogy még csiszolni kellene a szövegen, hogy kicsit gördülékenyebb legyen, ne ennyire "életrajzi" jellegű - ezzel kiváló novella lehet belőle.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 276.
| 2026.06.20 15:52 | valyon.laszlo@freemail.hu -- FRÖCCS
|
| Válasz erre | Kedves Timea!
Köszönöm értékrését,
Ezt a történet nem a fantáziám szülötte. Szomorú valóság. Kihagyhattam volna az elején a főhős alkoholizmusát, de ez volt z igazság. Az, hogy az ÁVH-s kezelés után nem tudott talpra álni, mint sokan, akik sokszor megerősödve heverték ki a megpróbáltattásokat, az eleve a jelleméből fakadt. Már eleve nagy barátja volt az alkoholnak..Az igazat és a valódit írtam. Nem tudtam kihagyni.
Köszönettel: László.
| 275.
| 2026.06.20 13:33 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Fröccs
|
| Válasz erre | Kedves László!
Jó kis írás lehetne, ha nem árulná el már az elején, hogy a főhős alkoholista lett. Derüljön ki magából a szövegből, ki is derül. A zárás súlyos, erős.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 274. 273.
| 2026.06.05 11:22 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Törpék
|
| Válasz erre | Kedves Valyon László!
B. Dezső kollégához csatlakozva én is úgy gondolom, hogy a csattanó lehetne váartlanabb, mindazonáltal ez már így is egy remek életkép. Rövidségében is hiteles, és igazán szórakoztató volt olvasni! Nálam is marad.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon.laszlo@freemail.hu | 272.
| 2026.06.04 03:08 | Simon Adri - szerki -- meo | Törpék
|
| Válasz erre | A Csapd le csacsi! Bélájának alakja jelent meg előttem, aki a kilencvenes években játszódó filmben egy munkásőr-statisztákkal eljátszatott, nosztalgikus ántivilág-makettet rendezett be a házában. Ők voltak ezek a kerti törpék. Aztán eltelt pár év, és egy csapásra, átmenet nélkül a szentek jöttek divatba, és ez az átmenet nélküliség a képmutatásával mindkét világot maró iróniával itatta át. Ezt az iróniát jelképezi számomra a piros és a kék törpe, egymásnak háttal állítva, vigyorogva a munkásőrökön és a szenteken egyaránt. | 271.
| 2026.06.02 16:26 | valyon.laszlo@freemail.hu -- re: meo | Törpék
|
Válasz erre
Előzmény | Mint Timeának írtam: egy magyarázatot gyomláltam ki a szövegböl, aminek az volt a lényege, hogy fogalma sem volt arról mi a kommunizmus, csak a propaganda szövegeket nyomta az átkozott imperialistákről. Egyébbként a 70-es években tényleg láttam Békásmegyeren egy kertet öt-hat munkásőr kerti törpével. | 270. 269.
| 2026.06.02 16:05 | Fűri Mária - szerki -- meo | Törpék
|
| Válasz erre | Nem biztos, hogy meggyőződéses kommunista volt. Lehet, hogy csak annak mondta magát. :) Ez egy pici plusz poén. Én a záráson is jót derültem. Egyszerű, de működő rövid írás, részemről marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon.laszlo@freemail.hu | 268.
| 2026.06.02 16:02 | valyon.laszlo@freemail.hu -- re: meo | Törpék
|
| Válasz erre | Kedves Timea!
Örülők, hogy tetszett a kósza ötletemből született szösszentecském.Szívesen hozájárulok a javasolt módósíásokhoz, ha megteszi. Eredetileg a "mondta magát" után egy magyarázat következett, miszerint fogalma sem volt arról, mi a kommunizmus., de ezt kigyomláltam. Valóban igy a levegőbem maradt ez a mentegetőzés féle.
A "maga módján" valóban felesleges locsogás.
Köszönettel: Valyon László | 267.
| 2026.06.02 15:02 | B. Dezső - szerki -- meo | Törpék
|
| Válasz erre | Kedves életkép felvillantás, minimalizmusba átszűrt látlelet, szerencsére még emberek és törpék a főszereplők. A csattanó mintegy logikusan következik, talán lehetne váratlanabb, jobban passzoló egy ilyen kiváló felvezetéshez. | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon.laszlo@freemail.hu | 266.
| 2026.06.02 13:10 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Törpék
|
| Válasz erre | Kedves László!
Tetszik az alapötlet, kitűnően jellemez minket, embereket, és az ideológiáinkat.
Szerintem felesleges a "meggyőződéses kommunista" után, hogy "mondta magát". Inkább: "Meggyőződéses kommunista volt." Valamint az "ugyanazt tette a maga módján" is felesleges, kiderül a szentekből.
Ha ezeket javítaná, a maradását támogatnám.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 265.
| 2026.05.31 13:59 | valyon. laszlo@freemail.hu -- re: meo | Az Időről
|
Válasz erre
Előzmény | A vers legjobb szava számomra a záró „Talán.” Ez az egyetlen szó megóvja a szöveget attól, hogy bölcselkedéssé váljon, és meghagyja egy öreg ingaóra fölött elgondolkodó ember csendes meditációjának. | 264. 263. 262.
| 2026.05.23 06:57 | Fűri Mária - szerki -- meo | Az Időről
|
| Válasz erre | Kedves László!
Nagyon tetszik a felvezetés! Az ingaóra pontos, képszerű leírása. Ott vagyok a azobában, érzem az ódon hangulatot.
Ez után viszont:
-- vagy elhagynám a vánszorgánst, és egy kicsit alaposabb, izgalmasabb tudományos magyarázatba fognék, vagy
-- meghagynám, hogy vánszorog, de akkor az emberi - filozófiai szálat jobban kibontanám.
A zárás megoldatlansága miatt múlikkal szavazok.
De, ismétlem, az első rész nagyon szép, hangulatteremtő, szikár, pontos. | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon.laszlo@freemail.hu | 261.
| 2026.05.22 19:19 | valyon. laszlo@freemail.hu -- re: meo | Az Időről
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm az alapos olvasást. A „Talán.” valóban kulcspontja a versnek, de nem visszavonásként szerepel, és nem is bizonytalanságként. Az időről kijelentő módban beszélni — akár fizikában, akár teológiában, akár költészetben — több önbizalmat feltételezne, mint amennyit a jelenség megenged. A „Talán.” a vers szemléletének lényege: az emberi és isteni erők határán mozgó tapasztalat alázata. Ha ezt elhagyom, akkor nem erősebb lesz a vers, hanem hamisabb. Szerintem.
A vers zártsága tudatos döntés. Nem akartam nyelvi tobzódást, metaforahalmozást vagy „kiforgatott” képeket. A tárgyias, szikár szerkezet poétikai választás. A mechanika egyszerűségéből nő ki a gondolat — nem pedig fordítva. Aki ezt „túl zártnak” érzi, az valójában más típusú verset szeretne olvasni, mint amilyet én írtam.
A „Talán.” külön sorban állása pedig nem mentegetőzés, hanem hangsúly. A vers nem bizonytalankodik, pontosan tudja, hol kell megállnia. Szerintem
Igazán köszönöm a figyelmét és a kritikát; a vers azonban így vállaltan az, ami: tárgyias, fegyelmezett, és nem kíván több lenni annál, amit mond. Így az enyém, ha múlik is. | 260.
| 2026.05.22 18:55 | Siska Péter - szerki -- meo | Az Időről
|
| Válasz erre | Tetszik benne, hogy az időt nem holmi zavaros metafizikai ködként közvetíti, hanem egy konkrét tárgyon, szerkezeten keresztül próbálja megragadni. Ugyanakkor a szöveg túl közvetlenül közli a felismerést, kevés benne a feszültség, a zárás pedig kész, didaktikusan ható magyarázat, amit az utolsó versmondat lényegében zárójelbe is tesz. | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon.laszlo@freemail.hu, valyon. laszlo@freemail.hu | 259.
| 2026.05.22 17:59 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Az Időről
|
| Válasz erre | Felismerni vélek egy rendkívül határozott szerkezetet, ahol az első, leíró rész egy záró tézist támaszt alá, készít elő. Az idő eszerint legalább annyira függ a szubjektumtól, mint attól, amit egyesek természeti törvényeknek, mások Istennek, megint mások pedig Isten természeti törvényeinek neveznek. Korántsem ördögtől való gondolat ez, azt hiszem, több fizikus is kifejezte, hogy az időről csak mérőeszközök által lehet beszélni, azok nélkül nemigen értelmezhető. Egy kis lírai rutinnal az olvasó könnyen kiterjesztheti ezt a beállítást ember és természet általános viszonyára, a szubjektív és objektív kötélhúzására; kár, hogy ezt a vers nem teszi meg, nem emeli magasabb szintre a konklúziót, hanem nagyon szerényen visszavonja egy "Talán."-nal, amit ráadásul külön sorba is ír ki.
Az ilyen "Talán" szerintem olyan, mint a három ponttal zárt vers, vagy a T/2 beszédmód, a vers attól vers, hogy előre feltételez ilyesmit- egy kis elfogultságot, tévedési lehetőséget, általánosító hajlamot- egyáltalán nem szorul rá, hogy azt külön jelezzük.
A tézis nagyon következetesen kapcsolódik a felvezetéshez, de ez rendkívül zárttá teszi a verset, nem enged olyan színes, a nyelvet izgalmasan kiforgató képeket megjelenni, amik végső soron többet adnának hozzá egy-egy tanulsághoz, mint a pontos levezetés. Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: valyon. laszlo@freemail.hu | 258. 257.
| 2026.03.04 10:10 | valyon.laszlo@freemail.hu -- re: meo | A tél után
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária! Köszönöm a Meó-t. Lehet, hogy ennyi is elég lenne. Éles a tavaszi fáradság melankóliája nélkül.
A TÉL UTÁN
Egy hosszú tél után
Vendéglő kertem asztalánál
Kvaterkázom a nárciszokkal
Isszuk a fényt
Napom csak vánszorog
A kifilézett pillanatért élek
Mikor ördögöm
A falról lecsapom | 256. 255.
| 2026.03.04 08:51 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | A tél után
|
| Válasz erre | Kedves László, az első három sor szépen indít, él a vershelyzet. A "bódult hervadás" és "lomhán vánszorog" viszont kézenfekvő, tompa megoldások, mintha rájátszanának a hatáskeltésre, kivisznek a vers sodrásából - hömpölygéséből. Az "én már csupán" szerintem húzható, illetve az "ördögöm" elől a névelő is. A kifutás, a vers atmoszférája egyébként remek. A tét növelésén gondolkodnék el. | 254.
| 2026.03.02 18:34 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | A tél után
|
| Válasz erre | Kedves László!
Átérzem a vers hangulatát, ott ülök a kert asztalánál. Kiválóan teremt atmoszférát. A humorát is értékelem.
Lehetne hosszabb a szöveg, tovább árnyalva a képet. Ilyen rövidséget nem akármilyen vers engedhet meg magának. Akkor tényleg egy egész univerzumnak benne kell lennie abban a néhány sorban.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 |
|
