Ungváry Orsolya
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
8.
| 2010.09.10 10:12 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Benned
|
| Válasz erre | "visszalopom mindened amit egykor tőlem kaptál.
tőlem magad választod el mint egy rövid hajszál."
Azon túl, hogy egy nem túl szerencsés parafrázis ez József Attila Kései siratójából, még logikailag sem értem a második sorát. Akárhogy nézem, nincsen értelme(zhetősége) ennek a sornak. "Könny a betűtengerben" - Nem az egyik "Romana" szerlemesregény-füzetecske címe ez? A ritmika teljesen összevissza a szövegben, próbálj legalább a szótagszámokra odafigyelni, ha csak annyit megteszel, hogy egyforma szótagszámú sorokat írsz, már ugrani fog egyet a költészeted minősége. Mégis: van valami erő, egyéni íz a verseidben, nem véletlenül írogatsz, de az elég nagy baj, hogy csak írogatsz. Neki kéne állni módszeresen felépíteni az alkotói életedet. Például elmenni egy könyvtárba és elolvasni egy csomó kortárs verset, szerzőt és a klasszikusok közül a legnagyobbakat többször, tematikusan (József Attila, Ady, Radnóti, Villon, Pilinszky, Rimbaud, Kassák, stb.). És írni, írni, írni. | 7.
| 2010.09.08 09:35 | lengyel attila -- javaslat
|
| Válasz erre | Kedves szerkik, kőtőtársak, csak egy kósza felvetés. Első körben lehet, hogy jobb hagyni a szerzőt, had próbálja meg ő az écák alapján kiizzadni, vagy kilehelni a jó megoldást. Osztán ha nem megy neki, jöhet a lapos fejfogó. Csak egy javaslat. | 6.
| 2010.09.08 00:48 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Benned
|
| Válasz erre | Az első két sor által felvetett analógia meg is bukik a harmadikban. A tintám-mintám vagy a tenyereden-gerinceden ragrímes megoldások kerülendők. Ha "a tested" a papír, amire vésem a mintám, és ehhez a tinta a "te lelked", akkor előbb ki kell nyernem a lelket a testből. Vagy halott személyre vésem rá, vagy nem emberi dologgal állunk szemben. A viccet félretéve vannak használható részek, sorok, például az utolsó kettőből lehetne írni egy másik verset, kicsit átfogalmazva. A "sárgásvörös levél" képe kifejezetten szép. | 5.
| 2010.09.02 22:16 | kupcsulik -- szösszenet
|
| Válasz erre | Korányi Mátyás befejezése nagyon megfogott, tehát inkább:
Kék kardigánba bújtatom az eget.
Míg én szivárvánnyal színezek egy felleget,
madarak fekete foltokat festenek a légben.
Mit vársz tőlem, kérdezem,
feleled télbe bizsergést,
mondom nyárba fagyást.
Bennem bújsz el.
Párát fújsz a sárga villamos üvegére.
Nézlek, ahogy rátapasztod ujjaid az ablakra.
Az üveglaphoz szorítom kezem.
Jégvirág cikázik közöttünk. | 4. 3.
| 2010.09.02 22:08 | kupsulik -- Szösszenet
|
| Válasz erre | Bennem, húzások után, így szólal meg a vers:
Kék kardigánba bújtatom az eget.
Míg én szivárvánnyal színezek egy felleget,
madarak fekete foltokat festenek a légben.
Mit vársz tőlem, kérdezem,
feleled télbe bizsergést,
mondom nyárba fagyást.
Bennem bújsz el.
Párát fújsz a sárga villamos üvegére.
Jégvirág cikázik, nézlek, ahogy rátapasztod ujjaid az ablakra.
Az üveglaphoz szorítom kezem.
| 2.
| 2010.09.02 21:49 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Szösszenet
|
| Válasz erre | Kedves Orsolya! Az Ön versében költészet, szépség, jó megoldások vannak, összességében mégis beromlik a vers, elgiccsül, tétovázik, keresi a szót, keresi a hangot. Engedjen meg némi változtatást a szövegén, hogy megmutassam, hogyan lehet a szöveget szikárabbá, egyenesebbé, egyszerűbbé tenni úgy, hogy közben mégis árnyaltabb, többrétűbb jelentéstartalmakat kap.
Kiugrom a bőrömből, mint egy kisgyerek.
Kék kardigánba bújtatom ma az eget.
Megsimogatod buta kis szívem.
Fekete foltokat festenek a madarak.
Szivárvánnyal színezek a fényben.
Megbököd a vállam. Pipiskedek.
Pici vagyok, pöttöm a lábam.
Bennem bújsz el.
Azt kérdezem, mit vársz tőlem.
Felelsz. „Télbebizsergést.”
Én azt mondom, nyárbafagyást.
Hideg párát fújsz a villamos üvegére.
Rátapasztod az ujjaidat is.
Én a másik oldalról nézlek.
Rárakom a kezem az ablakra.
Jégvirág cikázik közöttünk.
Ajánlom Önnek Csurai Zsófi költészetét, kérem, olvasgassa, abba az irányba kéne elhúzni az Ön íráskészségét (ne értse félre, nem úgy kéne írnia, mint ő, de ehhez a vershez képest az ő költészetét mutatom ellenpontként): http://dokk.hu/kolto.php?neve=Csurai%20Zs%C3%B3fi | 1.
| 2010.09.01 17:12 | Viga Vendel - szerki -- meo | Szösszenet
|
| Válasz erre | aranyos versike. elég sok benne a szösz, nem is látszik tőle a fel: ület. benben, rara: nem ront sokat ezen az egyszerű, pipiskedő szövegen. nem fájt nagyon, a fény szirmai is csak kicsit a végén, a „lelkemhez markolomnál” pedig igazán örültem, hogy vége, s kész, nem kell olvasni tovább. elreppenő micsoda. illetve salala. szerencsére még énekelni sem lehet. pedig ugye, akinek nótája nincsen. kérdőjel és pinty. | 0 |
|
