Tamási JózsefTamási József költőnek 6 feldolgozatlan és 1 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1079.
| 2026.07.20 22:03 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | isten arca
|
| Válasz erre | Kedves József!
Ez egész egyszerűen redundáns. Pontról pontra leírja az esemény folyamatait, ráadásul a leghétköznapibb önreflexiókkal közbeékelve. Kevés benne a költészet, ez inkább próza, de annak is terjengős.
Üdvözlettel: TZ | 1078.
| 2026.07.18 18:23 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | még itt
|
| Válasz erre | A felütés kortárs hangulatú, azt is mondhatnám, divatos hatású, homályosságánál fogva úgynevezett 'blöffnek' is beillene, bár a szövegvilág ismeretében nyilvánvaló, hogy nem az. A "már"-"még" elv köti össze a szöveg folytatásával, ami túlfeszítettnek érződik, nem érződik indokoltnak. Először ott, hogy "még mindig próbálok/ valamit összehozni/ abból/ ami talán nem is volt az enyém" érzem megjelenni a vers tétjét, ez a megfogalmazás egyébként elgondolkodtató, érdekes.
Az utolsó versszak igazán lírai mozzanatot rögzít; a megfoghatatlan körülmények előállította varázslat belső erővé válik a lírai énben, és a nyelven keresztül ezt az ajándékot megpróbálja foglalatba zárni és megoszthatóvá, közkinccsé tenni; az impresszionisztikus feladatra azonban csak a "a fény/ a lélegzet/ azt mondja" vállalkozik, holott itt sokkal egyénibb képeket várunk. Múlikkal szavazok. | 1077. 1076. 1075. 1074.
| 2026.07.16 15:37 | Siska Péter - szerki -- meo | madárijesztő
|
| Válasz erre | Visszafogott hangon szól, nem akar többnek látszani önmagánál, nem akar nagy igazságokat kimondani. Ez a szöveg hagyja érvényesülni a konkrétumokat, a tapasztalatot. A "vele barátkoztam" és a "csúnyább volt / mint én" sorokban már ott van a gyermeki magány, ezért a "nem voltak barátaim" és a "mindig meghallgatott" sorokat átgondolnám, csak magyarázzák, amit tud az olvasó, máshogy kötném. A nézem jelen időben maradt, elütésnek vélem. Jó az irány. Nálam is marad. | 1073.
| 2026.07.16 15:22 | B. Dezső - szerki -- meo | rozsdás kulcsok
|
| Válasz erre | Kb. felére lehetne tömöríteni, kihagyva pl. az ilyen részeket: "amikor meglátom / a világ romjai között /mintha újra lenne / ami elmúlt rég" - a motívumok ismétlődéseit, a szép, de ismét túlzott önsajnálat kimutatását, melyek megterhelik a versét. | 1072.
| 2026.07.16 14:48 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | rozsdás kulcsok
|
| Válasz erre | Kedves József!
Érdemes lenne húzni, tömöríteni a verset. Minél kevesebbet kell magyarázni, annál nagyobbat fog ütni a mondanivaló. És szeretnék csatlakozni Nikoletthez: a "szálkás szelek" kiemelkedően jó kép!
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1071.
| 2026.07.16 14:44 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | madárijesztő
|
| Válasz erre | Kedves József!
Az összes verse közül, amit itt olvastam, ez tetszik eddig a legjobban. Jók az arányok, pont annyi részlet van benne, amennyi az élénk, színes képi világhoz kell, és képes megérinteni az olvasót anélkül, hogy túl direkt vagy szentimentális lenne. Nálam is marad!
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1070.
| 2026.07.16 14:41 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | korrajz
|
| Válasz erre | Kedves József!
Szép, élénk képeket használ, de a végén mégis leül a vers. Egy erősebb zárással sokkal ütősebb lenne - azt azonban, hogy mi passzolna, komolyan át kell gondolni. Az üzenet ugyanis már most jó, de "a jövő..." egy olyan nyitás egy metaforának, ami után valami nagyon súlyos, komoly, mély értelmű dolog kell következzen ahhoz, hogy ne legyen se melodramatikus, se lapos a hatás. Lehet, hogy jobban működne, ha a jövő már eleve megromlottságát elvontabban fejezné ki, anélkül, hogy a "jövő" szó is benne lenne.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1069.
| 2026.07.16 14:19 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | isten arca
|
| Válasz erre | Kedves József!
Az "Isten arca" cím egyszerűen túl komoly és nagyívű ahhoz, hogy utána egy hétköznapi jelenetről szóló vers következzék. Mindazonáltal a leírt jelenetben van potenciál - szerintem jobban működne egyperces novellaként, más címmel. Nincs kedve prózában is megírni?
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1068.
| 2026.07.16 14:17 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | kereslek
|
| Válasz erre | Kedves József!
Sem a képek, sem a megfogalmazásuk nem különösebben eredeti. Ahogy Nikolett is írta, egy erősebb kifutásra, esetleg egy más, erősebb motívumra lenne szükség.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1067. 1066.
| 2026.07.16 13:47 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | arc a fán
|
| Válasz erre | Kedves József!
Az "arc a fán" kép érdekes lehetne, de abból szinte semmi nem jelenik meg a versben. Érdemes lenne ezt kidolgozni, és tömören, lényegre törően érzékeltetni vele a hiányt ahelyett, hogy újabb és újabb magányos sorokon át ismételné.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1065.
| 2026.07.16 12:22 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | disztrópia
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
A "disztrópia" cím szójáték vagy elgépelés?
A koncepció tetszik, de ez így kicsit túlírt, és sok kép megbicsaklik egy kicsit. Pl. a "porrá szelídül" kicsit fura, amikor kupolákról van szó, mert a kupolák már eleve nem erőszakosak, hangosak vagy intenzívek, hogy szelídebbé válhassanak, ráadásul pont a beomlásuk szokott a létük legkevésbé szelíd szakasza lenni. "A kereskedelem megszűnt" túl prózai és hivatalos egy versbe. "A felszín plutónium ima" nekem nagyon zavaros, pláne, hogy "senki nem térdel előtte" jön utána - térben is követhetetlen (hogy lehet a felszín előtt térdelni, és nem a felszínen, vagy esetleg alatta?), fogalmilag is, mert nem az ima előtt térdelnek az emberek, hanem az imádott dolog előtt.
"A halottak elpárolognak" nem rossz kép, de utána a "Negatív képkockák égnek retinámra" nagyon művészieskedő, és pont utolsó sornak nagyon kevés. Összességében nagyon túlírt vers, sok hibával, jobb lenne elengedni.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1064.
| 2026.07.16 12:13 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | elveszve
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
Ez így kicsit képzavaros, és ezen a tördelés sem segít. Önmagában a "lapul a lét", a "gondolataim/ leheletnyi por-minták" és az "érzéseim rozsdás szilánkok" képek is jók lennének, de így együtt, egy ennyire szétső versben már túl sok lesz. Lehet, hogy érdemes lenne ezeket külön-külön, vagy legalábbis a "lapul a lét" részt teljesen különvéve felhasználni.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1063. 1062.
| 2026.07.16 11:32 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | más/világ
|
| Válasz erre | Kedves József!
Az első két versszaknak van egy nagyon jó ritmusa, de ez a vers második felére elvész. Jó vers lehetne, de még csiszolni kellene a végét.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1061. 1060.
| 2026.07.16 11:28 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Belépés
|
| Válasz erre | Kedves József!
Nagyon hullámzó a vers: az első két sor kiváló, mindenképpen érdemes megtartani, és az "És minden, ami valaha történt/ távol van tőlem" sorok is nagyon szépek, de pl. "a magány nekem itt nem egyedüllét", a múlt - jelen - jövő felsorolás és a megfoghatatlan entitás képe elég közhelyesek. Érdemes lenne a komolyan meghúuni/átírni.
Üdvözlettel:
Gerencsér Amma | 1059.
| 2026.07.16 11:25 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | szavak gyűjtője
|
| Válasz erre | Kedves József!
Nagyon következetes, tiszta képrendszert használ, de a vers végére sem mond többet, mint ami az első két versszakban is elhangzott. Lehet, hogy érdemes lenne valami többre, ütősebbre kifuttatni a végét.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1058.
| 2026.07.16 11:09 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | rejtőzés
|
| Válasz erre | Kedves Tamási József!
Türjei Zoltánnal értek egyet: vannak benne nagyon jó sorok, de valahogy nem áll össze tökéletesen. Nekem a "gyűrött lapok közé szorult tüdő" kicsit erőltetett, de pl. a "félbehagyott mondataim/ elbújnak a papír rostjaiban" sorok nagyon megragadtak.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1057.
| 2026.07.14 18:32 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | délre a mennyországtól
|
| Válasz erre | "a bizalmatlanság jelvényét/ hordjuk büszkén"- ez egyébként egyáltalán nem rossz sor, a moralizáló felhangtól elvonatkoztatva pontos megfigyelést rögzít, mégpedig olyan jelenségről, ami esszenciális volta révén alaposan kicsúszott a nyelv markaiból- post-truth társadalmunk valóban megvetendő naivitásnak tartja a túlzott bizalmat, miközben a kulturális kánon, amihez annyi szálon kötődik, megannyi helyen erénynek nevezi. Jó lenne valahová úgy beépíteni ezt a sort, hogy ne süljön el vádló vagy panaszkodó tónussal. | 1056.
| 2026.07.14 13:35 | Siska Péter - szerki -- meo | maréknyi igazság
|
| Válasz erre | Nagy, általános érvényű kijelentéseket próbál lírai formába önteni ez a szöveg. Egy konkrét érzéki képből indul, de nagyon hamar eluralja a fogalmi beszéd: csend, élet, igazság stb. Ezek a "nehéz" szavak könnyen kioltják egymást, ha túl sokat használunk belőlük, könnyen inflálódnak. Egymás mellé helyezve nem teszik sűrűbbé a verset, sőt, inkább hígítják. Ilyen pl. a "jövő" is: milyen jövő, kinek a jövője? Csak hangulati elem marad, lebeg a versben, mert nincs a konkrét tapasztalatba ágyazva. Szerencsésebb lenne az ellenkező irányból építkezni, a konkrétumból indulni az egyetemes felé. | 1055.
| 2026.07.12 12:43 | Siska Péter - szerki -- meo | délre a mennyországtól
|
| Válasz erre | A szöveg nagy metafizikai fogalmakból építkezik, melyekkel nehéz dolgozni, nem is igazán alakulnak át egyedi, poétikai jelentésekké, csak megtartják a hagyományos, kulturálisan már beágyazott jelentésüket.
A deklarációk azonos retorikai súllyal követik egymást, a zárlat lényegében azt ismétli, ami már az első sorokban is jelen volt. A cím szerintem erős, egyszerre idézi fel a földrajzi és metafizikai tájékozódást, kár, hogy a versszöveg nem bontja ki az ebben rejlő lehetőségeket, csak visszautal rá a zárlatban. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 |
|
