Tatár Balázs János
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
3.
2007.09.22 07:28 | 2000 -- 2007. május
|
Válasz erre | Tatár Sándor
Az ember vég-ül
Az ember végül roskatag. Bár óvná prosztatáját – utána itt-ott folt marad; állaga rossz; szanálják.
Bár bújna öncsalásba, rég põre belsõ szemének; mint rongyon régi márkanév, fityegnek rajt’ erények.
Kisded titka: a bûnre vén – fél szívvel ostorozza. Mûerény benne, s mûremény – irígyen él, dohogva.
Ártatlanokon tölti ki dühét, szó-pótcselekszik, de harcmezt nem fog ölteni; bajok már meg nem edzik.
Támad, de riposztot nem áll. Kitér s lesbõl mar vissza. Nem kard szava, de rút ragály: sárgombóc és parittya.
Az ember végül duzzogás: Ezért miért is kellett?! Hogy volt mámor (kegyes csalás) érv a Teremtés mellett!?
De dühében is tétova: nem kockáztatja üdvét. Véglegeset nem lép soha: fél-ügyész, félig ügyvéd… Gyér haját szélnek nem teszi ki, s éjjel otthon ül csak – Nem nyerhet? Nem fog veszteni!! Ha alszik, föl ne keltsék!
S bizony már nem is vágyik el -robogni esti gyorssal, sõt, fél, hogy majdan válni kell (görcsösen küzd a korttyal).
Tehervagónok rokona már, vakvágányra tolva; kivigyorog a koponya maholnap arcából a holdra.
S nap jõ: most rák a rendezõ – szerepet nem cserélhet. Ráhull a súlyos csend: ez õ – volt hát ilyen is egyszer: élet.
Kockás villanella
avagy Van Gogh más médiumot próbál
A kéz? a sors kockáját perditõ? A kéz titok. Tán vak véletlen minden… Dudorodik a bumfordi cipõ.
A cégarány elitnek kedvezõ – zord számok ellen apelláta nincsen. Ilyen a kéz, a kockát perdítõ.
Bélyeg: markáns szocio-miliõ (még ezt a terhet sem kaphatni ingyen!) Dudorodik a bumfordi cipõ.
E földbõl, lám, a hazugság kinõ. Por van. (És bizony volna, aki hintsen – kézzel, mely sors kockáját perditõ.)
Fölháborodni: elvesztett idõ – tapasztalat tart cinizmus-bilincsben. Dudorodik a bumfordi cipõ.
Nem kéne lenni mégis pártütõ’? Vagy várjuk, hogy majd elhessentsen innen a kéz, a sors kockáját perditõ!? Dudorodik a bumfordi cipõ.
| 2.
2007.01.15 13:26 | Tatár Balázs János -- (Képek a felleg nélküli förgetegben.)
|
Válasz erre | bocsi, most szólt egy ismerõsöm, hogy vár itt egy kérdés rám, hát igen, bocsi: elég rég óta... (nem nagyon használom a dokk rendszerét, ezt is most nehezen találtam meg...)
a kérdésedre igyekszem valami értelmes választ adni: büszke vagyok-e magamra? valahol hülyeség lenne bármelyik véglet mondása (igen vs. nem), de alapvetõen az, hogy kik vannak mellettem és bizonyos értelemben miattuk voltam néhány helyen (viii. nemzetközi performansz fesztivál pl), az bizalmat jelent a részükrõl, inkább rájuk volnék büszke, hogy vannak ilyen nem kifejezetten a saját céljaiknak élõ emberek. asszem erre ennyi válasznak még kissé sok is :) eddigi eredmények: boldogan tekintek vissza rájuk, ez egyértelmû, különösen most január idusán, azóta jelentek meg recenziók, más szövegek is, októberi állapotban a fene tudja, a kikezdés épp haldoklott, kb akkortól kellett saját lábra állni - na persze ez sem igaz :) mindig vannak emberek mellettem, barátok, ilyenek. témához kapcsolódó további kérdésedet kérlek a tatarbj@gmail.com címre küldd, mert itt tényleg ritkán tûnök fel... szia és minden jókat (álmatlan éjszakák azóta voltak, persze nem ezért.)
tbj | 1.
2006.10.10 20:48 | titok -- ???
|
Válasz erre | utánadjártam a neten. Kérdezem mindezek után: -Büszke vagy magadra? Eddigi eredményeidre boldogan tekintesz vissza? Meg hasonló, témához kapcsolódó, választékos kifejezéseket tartalmazó kérdéseket képzelj ide, és válaszolj kérlek. (remélem nem lesznek álmatléan éjszakáid miatta) | 0 |
|