Szilasi KatalinSzilasi Katalin költőnek 15 feldolgozatlan és 1 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1429. 1428.
| 2026.09.02 23:58 | Szilasi Katalin -- re: meo | Túlélők
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, Mátyás, a meót.
A pók és a tollseprűs nem ügyesek és ügyetlenek, ők sorsközösségben élnek. Mindkettőjüknél a halált, a semmivé válást írja felül az életösztön. | 1427.
| 2026.09.02 19:04 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Túlélők
|
| Válasz erre | Szikár, súlyos kompozíció, eredeti látószöggel. A "bár a kötéltánc kétesélyes" és a "megmaradás ösztöne/ minden mást felülír" viszont nem feltétlenül érnek fel ehhez, nem eléggé kisajátítottak és ekként nem is feltétlenül követhetőek, mert ezek a fordulatok máshová helyezik a súlypontokat, mint ahol a vershelyzet igényelné, mint ahol az olvasóban kérdések támadnak. A póknál mi az a "minden más", amit a megmaradás ösztöne felülír? És ez a "minden más" a "de" szócska által szembehelyeződik azzal, hogy a "kötéltánc gyakran kétesélyes"? Ez a kétesélyesség arra vonatkozik, hogy a pók ügyességén és a poroló ügyetlenségén egyaránt múlik a pók megmaradása? Ha így van, ezt nem feltétlenül kell kifejezni, valamelyest magától értetődő.
A "kötéltánc" persze intelligensen kapcsolódik a pókfonálhoz, ezen keresztül kibontakozik egy izgalmas mozgásosság a vers képi világában, ám a fordulat, amit a szó magával rántott a szövegbe ("bár a kötéltánc gyakran kétesélyes") már nem igazán állja meg a helyét. Az első négy sor rendkívül ígéretes vershelyzetet teremt, de a kidolgozásán még lehetne gondolkozni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1426.
| 2026.08.27 13:52 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Talán - szonett /jav./
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
Szeretnék ellenvéleményt megfogalmazni a drónkérdést illetően: nekem kimondottan tetszett, és úgy érzem, szegényebb lett a vers nélküle. Egyrészt szépen elhelyezte a költeményt térben és időben, másrészt én kimondottan izgalmas csavarnak látom, hogy sikerült a modern kifejezést szervesen beépíteni a klasszikus formába.
Üdvözlettel:
Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1425.
| 2026.08.27 13:49 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Talán-szonett /Jav. Jav./
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
Nem sikerült választanom e költeménye első három verziója közül. Mindegyik tetszik, és mindhárom bőven megüti azt a szintet, hogy nálam maradjon, ami meg a változtatásokat illeti, hol ezt, hol azt választanám. Úgy döntöttem, a maradásra szavazok, és a kollégákra bízom, hogy ők majd melyiket részesítik előnyben.
Üdvözlettel:
Anna | 1424.
| 2026.08.27 13:46 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Talán - szonett
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
A kollégáknak igaza van abban, hogy még van egy-két részlet, amit lehet csiszolni, de nálam ez a vers már így is bőven marad. Szép, fantasztikusan meg tudja teremteni a hangulatot, és tényleg megérint - nekem sokkal többet mondott, és már most biztos vagyok benne, hogy sokkal emlékezetesebb lesz, mint számos formabontó, modern alkotás, amit a forma miatt feldicsérnek, miközben minden mélyebb tartalom hiányzik belőle.
Írjon továbbra is bátran kötött formában! Kíváncsian várom a további verseket. :)
Üdvözlettel:
Anna | 1423. 1422. 1421.
| 2026.08.24 21:35 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Bánat-szonett (3.jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
A javításai nekem tetszenek, jót tett a versnek a foglalkozás. Én azonban még nem engedném el. Amikor konkrét dolgokat láttat — konyhaasztal, papír, kéz, szarkaláb, öreg szülők —, akkor megszületik a saját verse. Amikor a sorsról, gyilokról, reményről, fájdalomról beszél, időnként visszacsúszik egy általánosabb, hagyományos lírai nyelvbe.
„A konyhaasztalon papír fehérlik,
fölé hajolni látlak éjjelente.”
Ez konkrét, egyszerű és filmszerű. Végre van tér, van tárgy, van mozdulat. Nem „bánatról” beszél, hanem megmutatja.
„sötét bogár, a fájdalom telepszik.” A fájdalom mint rátelepedő bogár jóval sajátosabb, mint a nyitó sorok általánosabb végzet- és sötétségképei.
A „virág lilul, csokornyi szarkaláb” nagyon jó. A „szarkaláb” konkrét növényként és később az öregség képzetét hordozó szóként is dolgozik.
A zárókép: „öreg szülék, szemük üres.” szintén erős. Hirtelen kitágítja a verset: már nem csak a lírai én és a távol lévő „te” van, hanem a szülők is, akik a veszteség következményében állnak ott.
Viszont: Már az első négy sorban érzem a költői közhelyesség veszélyét.
A „sötét éjjel”, „sors”, „golyó”, „gyilok”, „fájdalom”, „remény”, „múlt”, „vigasz”, „törött” mind nagy érzelmi töltésű szavak, de önmagukban kevéssé egyediek. Különösen:
„Talán vakon kilőtt golyó a sorsom.”
Ez nekem túlságosan deklaratív. A vers későbbi konkrét képeihez képest szinte egy másik költő beszél itt.
Összegezve: Szerintem már megtalálta a vers jobbik nyelvét — csak még nem következetesen azon beszél.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilasikati949@gmail.com | 1420. 1419.
| 2026.08.16 14:21 | Siska Péter - szerki -- meo | Bánat-szonett (2.jav.)
|
| Válasz erre | Sok absztrakt fogalmmal, konvencionális képpel dolgozik a szöveg, az archaizmusok pedig szerintem modorosabbá teszik. Az olyan deklaratív sorokat, mint pl. "Te messze vagy, de jól tudom, mit érzel", vagy "A múltba néz, kinek jövője nincsen" stb. átgondolnám, csak elmossák a verset, jelentősen csökkentik a poétikai feszültségét, pedig, ahogy Mari is írja, nagyon is átélhető lenne. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilasikati949@gmail.com | 1418. 1417. 1416. 1415. 1414. 1413. 1412. 1411. 1410. 1409. 1408. 1407. 1406.
| 2026.08.10 11:57 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | És
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
Ez a vers a kevesebb több elvének tökéletes példája.
Nincs benne egyetlen felesleges jelző sem.
Megvan benne a dadaista lazaság, egy csipetnyi intellektuális humor, de a mélyén ott bujkál egy nagyon csendes, kesernyés elvágyódás is. Nálam is marad.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1405. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 1400 1425 |
|
