Sz. Nagy János
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
12. 11. 10. 9.
2011.04.30 00:46 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Gondolat
|
Válasz erre | mintha a bérgyilkos a szomszédom c. film öreg főgengsztere versre fakadt volna.
próbáljuk meg legközelebb rímek nélkül, szabad versben, kerek mondatokban. | | A fenti posztra érkezett válaszok: kovacske | 8. 7.
2011.04.25 00:35 | Kovácske T. János - szerki -- meo | A pénisz-tokom nem adom!
|
Válasz erre | nem jó. inkább ne lenne mondóka, csak figyelne arra, hogy beszél. töltelék: a nap kedves arca, póz/anakronizmus: -ván-vén, lineáris történet, különösebb személyesség nélkül. ez iskolai házi feladatnak, kötelező penzumnak tűnik. | 6.
2011.02.23 15:36 | sztihotvorinyeavtoMatyicseszki - szerki -- meo | Jaj, a legyőzötteknek!
|
Válasz erre | És jaj az olvasóknak is! Terjengős, messzebbre néz, mint ameddig lát, érzelmileg persze érthető és igazolható, de költészetileg élvezhetetlen, régimódi, avíttas, mint a tartalmába foglalt szemlélet is. Előrefelé megyünk, sajnálom, tudom, hogy ezt néha nehéz elfogadni, de ez nem a gaz elnyomók praktikája, hanem az idő sajátossága, tulajdonsága. Sajnos vagy nem sajnos, de megállíthatatlan, megfordíthatatlan folyamat. | 5.
2011.02.22 21:23 | Simon Adri - szerki -- meo | Meditáció
|
Válasz erre | Szívesen olvasok efféle kozmikus témájú verseket, ezzel nincsen gond, de amikor a rím első fele már elolvasás előtt ráerőszakolta a képzeletemre a másodikat, azt nem szeretem. A vesszőket biztosabban kellene kezelni, a fölösleges vessző még zavaróbb, mint a hiányzó. Nem marasztalom. De a toalettesen jót nevettem. | 4.
2011.02.19 09:33 | Standovár Ágota - szerki -- meo | A pók
|
Válasz erre | Kedves János, én úgy látom, maga tulajdonképpen nem a házipókról ír, így viszont a leglényegesebb dolog maradt ki a szövegből, mégpedig az, miért is sző hálónyulványt a létráspók. ;) Múlik. | 3. 2.
2011.01.26 04:53 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Humanoid
|
Válasz erre | János, érdekesek ezek az "eposzi hévvel" írt elbeszélő költeményei, és mintha épp e mögé a beszélői regiszter mögé bújna a szerző, hiszen "összesén" végigfutva látom, nem nagyon tud kibújni a "forma" adta keretek alól. Túl könnyű dolgunk lenne (és unalmas), ha mindent egy ilyen sablonszerű dologba bele tudnánk gyömöszölni (az illeszteni szó jobb lenne, mert ha sablon, akkor minden beleillik ugye, de versről lévén szó, ez nem is annyira egyértelmű, minthogy a vers jó esetben önmagának keres formát). Egyszerű páros rímek, egészen igénytelen rímtechnika jellemzi a szöveget(középiskolás fokon, mondhatnám, csak erre a tehetségesebb "versíró" gimisek megsértődhetnének), kifacsart mondatok a sorvégi "összecsengés" miatt: "Dicsérd a szerencsét, ha születsz erősnek és épnek,"-ha erősnek és épnek születsz. Így szólna helyesen. Valamint reflektálatlanul hagyott, minden logikát nélkülöző kijelentésekre ragadtatja magát: "Az életet, ha véget ért, csak akkor nevezheted szépnek."-miért is a halál a szép, vagy szebbnek nevezhető? (az élő ember egyébként semmit nem tud a halálról, nincs élménye "vele" kapcsolatosan, csak sejtései, meg képzete róla) Aztán a keselyűként keringő sors hatalmas képzavara után nehezen térek magamhoz, elképzelni is nehéz, de nem reménytelen. Nagy múlik. | 1.
2011.01.24 07:25 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Az ablak
|
Válasz erre | Sajnos ez a vers elkésett 120-160 évet, de sebaj, tán akkor is lecsúszott volna a maradandó kategóriáról. A szerző valószínűleg nem igazán értékeli a kortárs költészet és irányzatai eredményeit, pedig nem csak a "teljesen elvont és szétesett" szabadversek színesítik a jelen-palettát. | 0 |
|