Kurucz József
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1.
| 2008.03.30 08:29 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Ne nézz, igyál
|
| Válasz erre | Mit vár el az ember egy verstõl? Általában igaz lehet, hogy azt, amit egy bányától: adjon, ne elvegyen. Ezt a verset olvasva rengeteg dolog jut az ember eszébe: viccel a szerzõ? Mûvészi hitvallás lenne ez a fajta minimalizmus, ti. a sörrõl ír verset. Arról esszét kellene, ha már a kiindulás ennyire feszültség nélküli állapotból, nem versírási kényszerbõl (a megmagyarázhatatlan belsõ késztetésre gondolok, nem a grafomániára). Itt-ott szellemi bonbonocskák a versben (számbakomló, értelmiségi szint, habozok) -- kevés, kevés. A szerzõ nyilván mûvelt, olvasott, intelligens, tehetsége is van ehhez-ahhoz (a versíráshoz is, a költõnek-lenni-hez kitudja, mennyi, vö: nem mindenki költõ, aki verset ír), nem kell persze feltétlenül költõnek lenni, de az igény, a versbekezdési és verskifutási érték a megfigyelés, a hossz, összességében a versnek mint értéknek ilyen mértékû pozicionáltsága mégis azt a érzetet kelti az emberben, hogy a szerzõ fontosnak tartja a verset, mágiának. És ha így van, akkor a mágiához képest ernyedt vasárnap délutáni böfögés lehet csupán ez a vers. Az meg kevés. De ha nem így van (hanem az van, mondjuk, hogy a verset mindennapi használati tárgyként kezeli a szerzõ, ami jelentheti a legjobbat is: együtt él a versekkel, mint kísérõhal a cápával), akkor egyszerûen tévedek, amikor a múlandokkba helyezem ezt a verset, mert a profánsága nem érdekes számomra. És minden okoskodásom és megérteniakarásom végén is csak az elégedetlenségnek az a kurtafarkú mondata türemkedik elõ a toleranciára törekvõ állatagyamból, hogy: kevés és unalmas. És persze, jó turista módjára máris kattintok a fényképezõgépemmel, meghajlok, elnézést kérek, és nézek magamban igazi szerelem után. | 0 |
|
