Messze
Kisírt szemek, véresre harapott ajkak
Szétvagdosott kar, kötél szoritotta nyak
Összeomlás, egyedül lét, sötétség.
Kisírt szemeim , ó jaj, hogy tündökölnének szemeidben!
Véres ajkam, óh! hogy epekedik csókodért, szerelmedért!
Karom most úgy karodá válna, nyakam most öledbe hajlana.
Összeomlásra itélve, együl létezem, sötétség lettem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.