Francesco de Orellana
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
788. 787. 786.
| 2026.02.24 12:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | "Egyfejű magánjáték" (igen, ez is
|
| Válasz erre | Rákerestem a címre és gazdagabb lettem a magyar humor általam eddig nem is ismert szeletkéjével. Arra számítottam, hogy a versben hasonló nyelvi játékot fogok találni, de itt inkább egy futurista beütésű léggömbhámozó (cinikusan-szerényen ars poeticus) anyag olvasható. A pattogós beszédmód a rövid sorokkal jól érvényesül, viszont az ""Akciós volt, mire számítottál? Örülj hogy nem egyből a pokolba..."" kiszólása rossz irányba, némileg stand upos hangulat felé tereli. Az ezt követő rész groteszk színdarabok évődéseire, amolyan Godotra várós fügemutogatásaira emlékeztet. Nyilván az egész mű a nihillel harcol, az önamgáért való beszédet mint az életenergia utolsó kisugárzását tekinti, de ezt színesebben sikerült megvalósítani már más versekben, ebből a szempontból az 'Utolsó csukja be a kaput' egy kicsit jobban tetszik. Múlikkal szavazok. Szerintem a pattogós, futurista beszédmódot lehetne itt továbbszőni, valamilyen Hlebnyikovi irányba akár. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 785.
| 2026.02.21 19:56 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | röptében a ... mindegy...
|
| Válasz erre | A maga módján tökéletesen elvont szöveg, holott minden felépítő frázis a lehető legköznyelvibb rétegből származik. Ezeket furfangos ellentétbe fordítások és paradoxonok irodalmiasítják. Az első mozgásba hozott képzetkör a szorongás és megnyugvás/felejtés egymást kergető váltakozása, aztán a várakozás, tétlenség és tevékenység viszonyaira láthatunk rá újféle szemszögből. Korunk embere általában úgy tekint a számára kiszabott időre, mint ami örökösen méltatlan tevékenységek szorításában vergődik, miközben énjének méltóbb részét semmi sem elégíti ki; ezt az alapfeltevést forgatja ki a vers második fele egészen dicséretes könnyedséggel. Mégis, számomra az egész túl sután indul és egy kicsit színtelen-szagtalan a képi sík szinte teljes hiánya miatt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 784.
| 2026.02.20 09:39 | Francesco de Orellana -- re: meo | szétszórmány
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Borbála
Köszönöm a meot. Elvileg igyekeztem a szótagszámot soronként konstans értéken tarrani, es most utólag visszabogarászva nekem még mindig úgy tűnik hogy ez sikerült. Kérhetnék egy kis segítséget hogy hol kellene szigorítani? | 783. 782.
| 2026.02.18 11:00 | Francesco de Orellana -- re: meo | tisztán játszik
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Nikolett
Köszönöm a meot. Megpróbáltam felolvasni magamnak párszor akét kötőszó nélkül, elsőre nekem úgy döcögne, persze lehet hogy én már bele vagyok ragadva az eredeti verzióba :) Rágcsálom még | 781. 780.
| 2026.02.18 10:56 | Francesco de Orellana -- re: meo | szétszórmány
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István!
köszönöm a meot.
Szerintem a színek hangok kérdésében valami olyasmi lehetett a fejemben (a halott agyrágóbogár mellett :)) hogy ha a szín halkul akkor ahang kopik. Utólag végiggondolva inább fakulnia vagy halványodnia kellene | 779. 778. 777.
| 2026.02.17 08:39 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | szétszórmány
|
| Válasz erre | Kedves szerző,
prózás vagyok, ennek tükrében írom hozzászólásomat.
Mindent összekapva bevallom, elkap a verse, idéz valamifajta állapotot, mely egyszerre nosztalgikus, múltbéli, egyfajta ébredés is.
Viszont van egy eléggé nagy hiba: a színek nagyon halkak, a hangok rég elkoptak, itt dönteni kellene, mi maradjon. Egyrészt az egyik kitolja a másikat, másrészt az elkopott hang nekem nagyon közhelyes, kár a hangulat megbontásáért...
Mást nem tehetek hozzá részemről marad, jó volt olvasni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 776. 775. 774.
| 2026.02.11 19:13 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | minden nyolcadik kávé a...
|
| Válasz erre | Végig érzékeny humorú vers, de mintha nem tudna eléggé elemelkedni ettől. A felütés inkább amolyan mémféleségnek való, de például a világ közepe mint félreeső hely kibontva nagyon érdekes tudna lenni. A "halhatatlan vagy hallhatatlan" ígéretes, de kézenfekvő mivoltában nagy kockázattal járó ígérete is kidolgozatlan marad. 'A világ már nem az én méretem' kifejezetten jól sül el viszont. Az utolsó sor első látásra erősen elüt az eddigiektől, nagyon sebezhető, fegyvertelen. Viszont ha ennek a szempontjából olvassuk a verset, akkor a lazán összefűzött poénok összeállnak egy nagy sóhajtássá, elégikusan lemondó félmosollyá és a megoldatlanságuk, kiszámíthatóságuk hibából expresszív jeggyé alakul át. Még nem szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana, Francesco de Orellana | 773.
| 2026.02.09 08:59 | Francesco de Orellana -- re: meo | lefelé?
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meot.
Természetesen nem emlékszem hogyan keletkezett ez az izé (több mint 5 perccel ezeleőtt történt :)), de valamiért úgy érzem hogy az árral/illetve azzal szemben úszás volt akiindulópont (nem először és valószínűleg nem utoljára :)). Perzse nem szokatlan hogy az utólag hozzácsaott részek azok amiket éredems lenne megtartani és építeni rájuk. Majd sört kerítek erre is | 772.
| 2026.02.08 19:42 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | lefelé?
|
| Válasz erre | Sok az automatikusnak érződő megoldás, kapcsolás ebben a versben, az első két versszak nem ad sok megfoghatót. A "beléd van drótozva az egyetlen folyó" kezd először súlyt behozni, aztán a következő versszak már elég jól megáll a lábán, sőt. "ha úszol majd erősödsz/ de közelebb nem leszel"- mélyreható megkülönböztetés a haladás fogalmai között, megtorpanásra készteti az embert, ösztönzi, hogy a köznyelvi fordulatok mögé tekintsen. Azt hiszem, ez lehetett a versmag a "víz meg lereszel"-lel együtt, ami érdekes, plasztikus kép. Az utolsó versszak viszont megint visszaesik egy tautologikus, nem sokat mondó színvonalra. Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 771.
| 2026.02.03 07:46 | Francedsco de Orellana -- re: meo | Nekem álló végtelen
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meot!
Nem kerestem rá, de erős a gyanúm hogy ez is Hetediziglenes vers...a szokásjog szerintzem megadott szó lehetett. Ezeket általában megőrzés/könynebb visszakereshetőség miatt szoktam felrakni.
Ugyanakkor a meo alapján ebből még kihozható valami több is, úgyhogy ezen is elménckedem, játékon kívül már szabadabban szerkeszthető. Valószínűleg ebből is lesz egy újabb verzió (egyre hosszabb a sor :)) | 770.
| 2026.02.02 16:43 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Nekem álló végtelen
|
| Válasz erre | Sajátosan dalszerű, már csak a frázisosság miatt is, ami itt ráadásul refrénszerű helyen jelenik meg. Az ilyesmi rosszul szokott öregedni, azonban ebben az esetben a második sor, ami tudatosan a frázisosság mögé néz- beleköt a szokásos használatba, szó szerint veszi a "zöld vagyok"-ot, de nem morózusan kioktatva a népnyelvet, hanem megmaradva a játékosságnál- megmenti, megemeli. "A vadludak itt huhognak" sor a leíró jellege miatt, ami talán a vadludas tájköltemények általánosságát megidézve tud kapcsolódni a két már megidézett frázishoz nem lóg ki a versből, viszont a "mert újra a szokásjog nyert" igen. Túlpontosít, túlmagyaráz egy olyan kedélyes, csavarosan historizáló regisztert beemelve, aminek nem sok köze van a szöveg színvilágához. Ha ez a sor ki lenne húzva, esetleg valami másra sikerülne kicserélni, meg a "nekem nyolc az is semleges" rész is megújulna, érdekesebbé válna, maraddal szavaznék. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francedsco de Orellana | 769. 768. 767.
| 2026.01.28 18:49 | V. Szabó Mátyás - szerki -- re: meo | közben azért fáztam is egy kic
|
Válasz erre
Előzmény | Az 'ellenkezője történik' elv mentén tényleg összeáll a vers, a zárást is jobban értem, mint lemondó, elmosott gesztust. A második versszakot viszont így sem érzem ígéretes folytatásnak, az talán kivehető lenne és a zárásra is ráférne valami sajátabb nyelvi innováció, a szövegnek pedig általában is használna valami megfoghatóbb, képies szubsztancia, mert a téma túl könnyedén simul bele az 'ellenkezője történik' tematikába. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 766. 765.
| 2026.01.27 12:54 | Francesco de Orellana -- re: meo | közben azért fáztam is egy kic
|
Válasz erre
Előzmény | Először is köszönöm a meot/olvasást!
A beszennyezve megtisztítani mögött nekem olyasmi volt a fejemben: hogy az ellenkezője történik minit amit csinálni szeretnék (a saját életemben gyakran van ilyen érzésem :))
Ami a sírás dolgot illeti: Ez nálam ilyen bekattanás: Ugye a fiúknak azt tanítják hogy nekik nem szabad sírni mert az olyan lányos...néha meg jó lenne :)
(Amúgy szerintem ez ne Hetediziglenes vers volt..de nem kerestem utána) | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás - szerki | 764.
| 2026.01.23 18:47 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | közben azért fáztam is egy kicsit.
|
| Válasz erre | A felütés nagyon ígéretes lenne, ha a "csak foltos/ és karcos" nem rántaná vissza. Hogyan lehet valamit beszennyezve megtisztítani? Milyen rejtett törvényszerűségekre lehetne kivezetni ezt a két sort? Nekem két dolog jut eszembe; az egyik, hogy amikor az ember lecsapolja a mocsarakat, eldózerolja a hangyabolyt, lebetonozza a tavakat és egyebek, (jobb esetben) abban a hitben teszi ezt, hogy 'tisztaságot' teremt, holott ökológiai szinten elsősorban szennyez. A másik példa az lenne, hogy egyszer egy hárfázó szobor öléből, ahol összegyűlt a víz meg a levelek, kisöpörtem az avart, abban a hitben, hogy 'megtisztítottam', holott a mozdulatnak egy erősen 'beszennyező' olvasata is legalább ennyire magától értetődő.
A vers ezek után mindenesetre az ellentmondások köré szerveződik, főleg a nyelvet magát felforgató ellentmondások köré ("hiánytalanul nem van"). Az utolsó előtti versszakban viszont hirtelen, felvezetés nélkül jelennek meg az érzelmi, lírai rétegek, ami egyébként jól van megoldva, talán az "és úgy sírok" sort leszámítva, azt el lehetne hagyni. De az utolsó sorral nemigen tudok mit kezdeni, gondolom a szöveg fogantatásában szerepe volt a Hetedíziglen játékban megadott pár szónak és ez kényszerített ki néhány megoldást. Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Francesco de Orellana | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 |
|
