Duma György
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
706.
| 2025.05.21 15:25 | Duma György -- re: Tanyavilág(talanság)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Janus!
Köszönöm, hogy benéztél, és annak is örülök, hogy valamely soraim közel kerültek a lelkedhez.
A versed -hisz, persze, hogy az- jól rímel a soraimra, bár a zárósorod más (és igen, bizony így van) irányba kanyarodik.
Ha csak ennek a képnek a megszületését sikerült inspirálnom:
"Az eresz, mint a fecskefészek
leverve hever, halott,
mint a kémény koronája is,
mely rég füsttel mulatott."
már megérte! :-)
És lám, lám, mi történik itt?
Beszélgetünk! | 705.
| 2025.05.21 14:47 | janusvers@gmail.com -- Tanyavilág(talanság)
|
| Válasz erre | Gondoltam, meglátogatlak én is, és miután elolvastam ezt a lelkemhez közelkerülő versedet, itt hagyok egy reflexverset ( nem biztos, hogy vers) :
Az elmúlás vonata fut,
kattogó órakerekek
robognak emlékváltókon,
mely mellet néhai gyerekek
kacagva integetnek,
mezítláb,ujjaik füttyöt formázva,
melyeken a kosz nyálcsíkon hintázva.
Fut, robog az elmúlás
kidőlt falak, elfeküdt tetők
bámulják, ahogyan merengek
a szaladó fák előtt.
Az eresz, mint a fecskefészek
leverve hever, halott,
mint a kémény koronája is,
mely rég füsttel mulatott.
Sóhajt a kemence szája
benne ezer emlékkenyér,
a kis cipó, a túrós béles,
és a kérő csöppnyi tenyér.
Galamb suhan, fészkére száll
egy tollpihe forog, pörög,
le a fűbe, hol nincs már nyáj,
csak fehérlő csont és a rög.
Az elmúlás vonata fut,
elhal a kattogás, oda a zaj,
halott a táj az embernek,
a természetnek újra diadal.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 704. 703. 702. 701. 700. 699. 698.
| 2025.04.02 19:23 | Duma György -- re: meo | Hű eb
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
Hogy lesz-e majd valaki, aki felöltöztetné zenével is e szöveget, jó kérdés.
Az ihletadó Máté Péter dal mindig is kedves szöveg volt számomra, de akkor nőtt bennem óriássá, mikor Oláh Ibolya előadásában volt szerencsém hallgatni. Ekkor kapott egy olyan mellékízt, amire (botor módon) korábban sosem gondoltam.
A "fanyar" jelzőről pedig egy másik média egyik alapmondata jut eszembe: Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk.
Köszönöm a véleményt! | 697. 696. 695. 694. 693. 692. 691. 690. 689. 688. 687. 686.
| 2025.02.19 18:42 | Duma György -- re: meo | A semmi peremén
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
Noha “A város peremén”-hez jelen műnek nincs érdemi kötődése (legalább is nem szeretnék ilyet belemagyarázni), a címválasztáskor nyilvánvalóan ez is ott lapult a kisagyban.
A vers végén található egy link, amiről elérhető lesz egy rövid dokumentumfilm, melynek megtekintését minden olvasónak bátran ajánlok, elsősorban nem azért, hogy megértse, miről is szól a versem, hanem azért, hogy szembesülhessen a mienkétől gyökeresen különböző - de magyar- emberi sorsokkal. Elgondolkodtató és megérintő film, már annak, aki hagyja magát ilyesmik által megérinteni.
A filmmel jómagam pedig úgy találkoztam, hogy Szokolay Zoltán (RIP) ajánlására, téma javaslatként tekintettem meg többedmagammal.
Ennek eredménye a Gyakorlótér naplóban mind a mai napig megtekinthető.
Köszönöm versem pozitív bírálatát!
| 685.
| 2025.02.19 17:11 | Bak Rita - szerki -- meo | A semmi peremén
|
| Válasz erre | Kedves György!
Megfogott a versed.
A címből a város peremén című költeményre asszociálok.
Erős költői képek sora, a mondanivaló is megfogja az olvasót.
A második versszakban tragikus dolgokról írsz, érezhető a magány, a negyedik versszakban az otthontalanságot fogalmazod meg és frappánsan zárod a költeményt.
Marasztalom a verset. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Duma György | 684. 683. 682. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 |
|
