Gyurcsi - Zalán György
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1399. 1398.
| 2025.08.16 16:26 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | petőfi
|
| Válasz erre | Kedves Gyurcsi!
Nagyon érdekes a vers pszichológiai hatása. Noha a szöveg tagadja, hogy hatvan körül láng lehet a lélek, ezt ifjakat megszégyenítő (hitelesen) kamaszos daccal teszi, ami roppant szórakoztató, szerethető és marasztalható.
Üdv.
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: gyurika@zalangyorgy.hu | 1397.
| 2025.08.15 16:15 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | piedesztál
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Mária, nem tehetek róla, hozott anyagból dolgoztam.
Az első szakaszt vagy ötvenöt éve egy Columbo-sorozat forgatókönyvírója írta, a másodikat pedig a napokban írták, ez szószerinti idézet, ha mást írtam volna, nem lennék hiteles.
A bajom az, hogy a mostani epizódokban rám is osztottak némi statisztaszerepez. | 1396.
| 2025.08.15 13:31 | Fűri Mária - szerki -- meo | piedesztál
|
| Válasz erre | Kedves Gyurcsi!
Ezzel a töredezett stílussal, ami pl. egy ilyen drámai krimi-szituációhoz egészen helyénvaló, emlékeim szerint próbálkoztál már. Ez most határozottan jobb. A második versszak vége túl hirtelen jön, nekem legalábbis ott hiányérzetem van. Ezért ebben a formában nálam is múlik. | | A fenti posztra érkezett válaszok: gyurika@zalangyorgy.hu | 1395. 1394.
| 2025.08.14 20:40 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | piedesztál
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Gyuri!
Azzal, hogy nem látsz benne költészetet, valószínűleg igazad van, ehhez nem értek.
A fogatókönyvben viszont csak részben van igazad, az első szakasz valóban egy Columbo-epizódban szerepelt, de a második a Híradóban, és ez késztetett írásra.
Negyven-negyvenöt éve detektívként nagy vehemenciával üldöztem a bűnözőket.
A tolvajok egy generációja Újpesten valószínűleg még emlékszik a nevemre, sokat juttattam a törvény elé, de többnyire nem haraggal gondolnak rám, a dolgomat végeztem, de azon kívül, hogy felderítettem szerepüket, nem akartam jobban „kiszúrni” velük, mint amit a törvénykezés kiszab rájuk, sőt, mivel javarészt fiatalok voltak, féltettem őket a következményektől, jegyzőkönyveimben kihangsúlyoztam, hogy őszintén megbánták tettüket, ez a későbbi ítéletekben látványosan jelentkezett.
De ha például egy rongálót fogtam el, na, az nem kapott tőlem kíméletet! A rongálás színtiszta gonoszság, nincs rá mentség - és ezzel tartom egyenértékűnek a zsarolást, a fenyegetést, és még akkor is, ha egy-egy esetre nincs paragrafus.
Az életellenes cselekményeket kivéve ezeket tartom a morál mélypontjának.
Az meg külön elszomorít, hogy aki ezekkel él, már nem is tudja, hogy milyen mélységében dagonyázik az erkölcsnek, hogy ez milyen rémületes azoknak, akikben a küszöb még a helyén van, bár gyanítom, hogy egyre kevesebb van ilyen. És sajnos azok még kevesebben vannak, akik emiatt felemelik a szavukat.
Kedves Gyuri!
Írásomat – hiszen nincs benne költészet, ki lehet - talán ki is kell - törölni a versek közül. De remélem, hogy az, amit szó szerint idéztem, a történelemkönyvekben majd bent maradnak.
Én nem vagyok profi költő, de írástudó vagyok, kötelezettségeim vannak. Sajnálom, hogy a költészet felkent papjai helyett nekem kellett a magam kevésbé cizellált módján megírnom a piedesztált – nem véletlen a cím! -, nem viselem el, hogy egy irodalmi portálon ilyen események mégcsak említésre se kerüljenek!
| 1393. 1392. 1391.
| 2025.08.08 16:22 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | No. 2 (gyuriku)
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Mária, arra is figyelek majd, de most ez jutott eszembe:
Kukutyinba ment az apám
hegyezni a zabot.
Mentette, amit a Maros
kiöntve meghagyott.
Ladikokba gyűlt a kalász,
pocsékba a szalma.
Megint egy év, hogy semmit se
rakhat a kazalba.
Vályogház, háromszor verte
nagyapám a falat.
Ha jött a víz, az ilyen ház
rendre vesztes maradt.
Mégis minden vasárnapon
a templomba elment.
Ha a pap a hitről beszélt,
sose mondott ellent.
| 1390. 1389.
| 2025.08.07 21:16 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | No. 2 (gyuriku)
|
Válasz erre
Előzmény |
Azt írod, kedves Gyuri, alig várod, hogy megkóstolhasd.
Ne kapkodj, nem megy az ingyen, azért meg kell ám dolgozni!
Bevezető:
Vannak néhányan, akik úgy gondolják, lélekben fiatalabb vagyok fizikai testemnél, egyszerű a magyarázat, nekem úgy húsz-huszonöt évemről alig van emlékem, így aztán lélekben tényleg csak úgy ötven lehetek.
Vannak persze emlékek, ha nem is sok, ismerőseim elbeszéléseiből sokat megtudok magamról, viszont a ködbe merült időszak alatt is működött a sokat gyakorolt tevékenységek készséggé való fejlődése, ez egy evolúciós folyamat, bizonyos dolgok elvégzése automatikussá válik, te se tudnád utólag elmondani egy százméteres autóút után, hányszor léptél a fékre vagy a gázra, a tested tudta a dolgát, nem kellett gondolkodnod rajta.
A lényeg:
Fiatalon megtanultam, hogy a rám régebben jellemző életmód legkellemetlenebb időszakai az úgynevezett „másnaposság” -ok voltak, ki-kihagyó pulzus, minden hirtelen mozdulatra nyilallás a halántékba, kettőslátás, hányinger, mintha a szájpadlás egy faltól-falig padlószőnyeg lenne, nem idézem fel a többi tünetet, sebeket tépnék fel.
Szóval hamar kitanultam az un. rátöltés lényegét, kevesebb energia és költség, ha az ember fenntartja a már végre elért véralkoholszintet, mint újra- és újra feltuszkolni oda, és igen, egy hosszabb euforikus időszakot is csak1 azaz egy macskajaj követ.
Aztán az se mindegy, hogy az milyen hosszan és intenzitással zajlik,
Hidd el kedves Gyuri, hogy másnap, amikor az ember ateista létére is papért könyörög, egy buborékmentes meleg sör életet ment!
A felét meg kell inni – na, az hamar kijön -, aztán a másik fele bent marad, és már szíved szerint mennél érdeklődni a szomszéd kabinba, este mire igyunk?
És most jön az automatizmus, én a legkeményebb leépülés alkalmával sem mulasztottam el eldugni valahova egy felbontott sört, ilyenkor valószínűleg kikapcsolhatott a maradék tudatom is, mert a bulik végén, amikor az egész banda – velem együtt – végig kutatta a kabint még egy kortyért legalább, akkor se találtunk rá, viszont másnap, amikor csak az egyik szemem tudtam résnyire nyitni, rögtön megtaláltam, ez a sör adott vissza a társadalomnak mintegy félórán belül, legalábbis barátaim így mesélték.
Tehát kedves Gyuri, hátrább az agarakkal, más szóval el a kezekkel a meleg és poshadt sörtől, keserű, persze, az orvosságok zöme az, a kinin például milliókat mentett meg az álomkortól, és olyan keserű, hogy hogy a puhább misszionáriusok ostyával vették be, nem úgy, mint egy keménytökű magyar tengerész, legalábbis így mesélték régi ismerőseim…
| 1388. 1387.
| 2025.08.07 20:04 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | No. 2 (gyuriku)
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Gyuri!
Természetesen ismét - és most nem próbálok viccelni - igazad van, istenments, hogy irodalmi vonatkozásokban kételkedjek szavaidban, mindig elfogadom a szakemberek véleményét, ezért nem vitázom például egy orvossal, egy csillagásszal és - igaz, hogy más okból - egy nálam sokkal erősebbel sem.
Viszont készülök egy bővebb kifejtéssel egy előző meóddal kapcsolatban, amiben azt taglaltad, hogy - és most idézem:
"Langyos és keserű, ihatatlan, mint egy pohár sör másnap reggel, amit egy buliban, éjszakára az asztalon felejtettek."
Nem az idézet és az irományom közötti összefüggéssel foglalkozom majd, hanem azzal a méltatlanul elterjedt előitélettel, ami az ilyen sört övezi,
Tudom, hogy ez ismétcsak nem kötődik szorosan az irodalomhoz, de engem nem szorítanak korlátok közé az elkötelezett költőkre vonatkozó szabályok.
A jókívánságokat külön köszönöm! :)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Farkas György - szerki | 1386.
| 2025.08.07 19:07 | Farkas György - szerki -- re: meo | No. 2 (gyuriku)
|
Válasz erre
Előzmény | Oké, értem. A magánéletetekhez semmi közöm, nem rám tartozik, sok boldogságot, de komolyan! Egy szövegről mondtam véleményt, amiről nem tudhatom, hogy milyen indíttatásból született. Arra vagyok kíváncsi, a vers nekem mit mond, más nem érdekel (valójában érdekel, de az nem tartozik az irodalom részére). A legjobbakat kívánom neked kedves Gyurcsi! | | A fenti posztra érkezett válaszok: gyurika@zalangyorgy.hu | 1385.
| 2025.08.07 18:00 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | No. 2 (gyuriku)
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Gyuri, igazad van! ...én meg boldog vagyok.
Bocsánat, de ezt képtelen voltam kiihagyni, és esküszöm, nem készültem rá, reakcióidőn belül jött! :D
Egyébként a háromsoros igazságtartalmáról van igazolásom, ötvenhárom éve élünk exponenciálisan emelkedő boldogságban káprázatosan okos és celebszépségű feleségemmel, és az, hogy igaza van-e valamelyikünknek bármiben is, fel sem merül.
Köszönöm a meót! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Farkas György - szerki | 1384. 1383.
| 2025.08.01 22:03 | gyurika@zalangyorgy.hu -- re: meo | teremtés
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Gyuri!
Most nagy restanciában vagyok a meókravaló reagálásokat illetőleg, ígérem, néhány napon belül ledolgozom - momentán elfoglaltabb vagyok, mint a féllábú ember a seggberúgóversenyen - de a teremtés egyik értelmezését kérem, addig nézd meg!
https://youtu.be/ktrtuBu2wF8
Köszönöm!
Gyuri
| 1382.
| 2025.08.01 21:36 | Farkas György - szerki -- meo | teremtés
|
| Válasz erre | Rita írja a meójában a szövegről: rövid, sűrített. Egyetértek, csak az a baj, hogy a túlzott sűrítéssel kipréselődött a szövegből a vers. Egy fosszília maradt csupán az eredeti elgondolásból. | | A fenti posztra érkezett válaszok: gyurika@zalangyorgy.hu | 1381.
| 2025.08.01 18:26 | Farkas György - szerki -- meo | petőfi
|
| Válasz erre | Kicsit keserű és önironikus, önszarkasztikus. Oldja mindezt "hofigézás" humorral. Egy szigorúbb szerkezetbe foglalnám, kisimítanám. Az érthető, hogy nem Petőfit fricskázza, hanem saját magát (gyengébbek kedvéért mondom). Amúgy utálom a csúnya szavakat egy versben (csak Bukowskinál viselem el), de itt még éppen jó helyen van. | 1380. 1379.
| 2025.07.30 18:16 | Farkas György - szerki -- meo | No. 17-20
|
| Válasz erre | Értem, hogy mit akarsz mondani, de sztem versnek kevés. Langyos és keserű, ihatatlan, mint egy pohár sör másnap reggel, amit egy buliban, éjszakára az asztalon felejtettek. | 1378.
| 2025.07.30 17:51 | Farkas György - szerki -- meo | No. 16
|
| Válasz erre | Ha van frappáns "haiku", akkor azt Gyurcsi tudja megírni. Nem egy remekmű, mint vers, de hatásos, átjön az üzenet. Továbbra is fennálló formai aggályaim ellenére, ez most tetszik. Marasztalom. | 1377. 1376. 1375.
| 2025.07.27 16:32 | Farkas György - szerki -- meo | kilenc
|
| Válasz erre | Önironikus, és lemondó, de versnek kevés. Kedves Gyurcsi, ne zárkózz be, annál többre vagy hivatott. Hozd azt az életigenlő attitűdöt, amit korábban oly sokszor! | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 |
|
