Blahó János
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
4.
| 2008.04.24 16:56 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Ha elpattant egy húr
|
| Válasz erre | János, a vers ígéretes, de egyelõre közel sem jó. Nem hiszem, hogy az lenne a feladata egy versnek, hogy bölcsességeket fogalmazzon meg. Persze, azt is teheti. Ahogy egy fa is lehet még ma is izgalmas (vagy egy szoba-belsõ) még ma is festményen. De azok a festmények valamitõl azért speciálisak. Az ecsetkezelés, a megborult, szokatlan látásmód (Van Gogh-i vagy pointilista vagy realista alkotás esetén ezek könnyen felfedezhetõ sajátságok). De miféle egyedi rajz-technikát fedezhetek fel ebben a versben? Az esélyem sem túl nagy: a vers túlságosan óvatos, túl rövid. Attól, hogy tömör egy vers, nem kell feltétlenül rövidnek lennie. Nehéz szabályokat megfogalmazni, mert a tehetség (a szükségszerû tévelygés utáni magára találás után) minden ósdi hatásmechanizmust fel tud frissíteni, s mûködõképessé tenni. Egyre nagyobb szomjúsággal vágyom erre a váratlan átlényegítésre, meglepetésre. Ehhez bátorság kell, tér és idõ, mozgástér és mozgásidõ. Nagy, szintetizáló versek (a sok-sok kicsi analitikus helyett). Bátran, nincs veszély, nincs vesztenivaló!
jt | 3.
| 2008.04.15 14:39 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Két párhuzamos összeér
|
| Válasz erre | Szép nemeuklideszi nyolcsorost lehetne ebbõl összehozni: de sajnos túl van írva ez. Bölcsességeket, úgynevezett gondolatokat sorol, pedig a vers nem esszé, nem gondolati értekezés: a filozofikusan leginkább telített versek is érzékiek. Semmibõl új világot. | 2.
| 2008.04.15 14:35 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Emléktúra
|
| Válasz erre | Dalszöveg, akár. Versként nem látszik mûködõnek: nincs ami mûködtesse az olvasót, vagy a verset az olvasóban. | 1.
| 2008.03.19 07:15 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | fenség
|
| Válasz erre | Pár igazán mellékes tûnõ hibára hívom fel a figyelmet: az 5. sor végére nem kell vesszõ. Aztán: a 2. és 4. sor nem rímel:
De odafenn mindig kék az ég
U U | U - | - - | - U | -
Odafenn ül a közönyös fenség
U U | - U | U U | U U | - -
Már a sok pirrichius is megzavarja a sorok ritmusát, de a fenti ritmuselemzésbõl egyértelmûen látszik, hogy sehogy sem passzolnak a sorok végei (hímrím-nõrím, de mindegy is az elnevezés, egyszerû pattern-illesztéssel is látszik a gond).
A másik: mit is mond a vers némi daccal, de inkább tûztelenül? Élni a földön nehéz, a mennyben azonban könnyû, és a fenség közönyös. Nem azt mondom, hogy ez kevés, ennél kevesebbõl is született már nagyvers, azt mondom talán, hogy nem igazán eredeti és talán kicsit kamaszos nyafogás ez, amivel csak az a baj, hogy elemi tehetség kell ahhoz, hogy ennyibõl is érdekes, színvonalas, jó verset írjon az ember. | 0 |
|
