Bognár Gy. Mihály
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
5. 4.
| 2013.05.07 08:46 | Standovár Ágota - szerki -- meo | Valaki
|
| Válasz erre | Kedves Mihály,az a valaki, akiről itt ír, ezer valaki lehet, és naponta több ezren sóhajtanak épp úgy, mint maga,ugyanezeket a szófordulatokat használva, mert őrülten hiányzik valaki az életükből, aki elfogadná kinyújtott kezüket, ünnepé tenné mindennapjaikat, aki maga lenne az ajándék, ajándék már csak a létezésével, azzal hogy ott van mindig a közelben. Egy versben az olvasó többet vár Öntől, azt várja, hogy konkrétan megfogalmazza, ki az a valaki, aki önnek hiányzik, például, milyen a szeme, milyen a szája, milyen az alkata, milyen az illata, mit tesz, ha boldog, mit tesz, ha dühöng, hogy reagál ön minderre, mit érez pontosan, amikor hiányzik az életéből az a konkrét valaki. Természetesen tudom, hogy nincs könnyű dolga, ha ezt a megfoghatatlan hiányt versbe akarja önteni, úgy akarja versbe önteni, ahogy ön előtt még nem tette meg más. De ez a feladat nem lehetetlen, hisz amit ön érez, ahogy ön érzi, azt és úgy nem teszi más. No, ezt kéne leírnia, ezt az állapotot, ezt az állapotot, ami csak a magáé, aprólékosan ráfókuszálva a részletekre. Aztán ha mindez megvan, fogjon egy ceruzát és húzza meg a szöveget, feszítse addig, míg az olvasója szíve is belesajdul a maga hiányába. Valami ilyesmi kellene. Jó munkát hozzá! Üdv. Ágota | 3.
| 2013.05.06 12:54 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- meo | Fogadj magadba
|
| Válasz erre | Ne essék félreértés, nem a meózót akarom meózni, de én inkább óvatosságra inteném a szerzőt ezekkel a szándékolt alliterációkkal. Szörnyen mesterkélten hatnak úgy általában, a költők ma már max. parodizálnak vele. Időnként persze előfordulhat, hogy akaratunk ellenére is becsúszik egy-egy, ilyenkor ha jól hangzik hagyni lehet, de máskülönben inkább kerüljük. Itt a szóban forgó esetben nyilván szándékolt volt, és nem is igazán eredeti ugye, és nem is igazán jó. Szóval inkább nem. :-) Ugyanilyen rossznak, vagy még ennél is rosszabbnak érzem a „pille-pillanatot…”
A köznyelvi szóhasználattal nincs semmi probléma, sőt, minden költőt arra buzdítanék, hogy a beszélt, életben működő nyelvet használja, és ha lehet kerülje az áporodott, archaizáló bravúrokat. Ellenkező esetben irodalmiaskodó lesz amit csinál, nem pedig irodalom.
Legkésőbb a reformkor óta már a beszélt nyelvet használjuk, Arany, Petőfi és Vörösmarty versei sem archaizálóak, hanem szimplán csak régiek. A "régvolt érzést" is inkább ilyen archaizálásnak érzem, nem pedig köznyelvinek. A vers egyébként erősen nyugatos hatásokat mutat(Tóth Árpád, Juhász Gyula, és Ady jut róla mindenek előtt eszemben), 100 évvel ezelőtt még talán elment volna, epigon alkotásnak leginkább, de azóta sok minden megváltozott. Az utolsó négy szakasz úgy érzem egyébként, hogy egy kicsit erősebb, noha nem értem, hogy a liezon előtt mi az a "(szép volt?)" csak a szótagszám miatt van, vagy van valami egyéb célja is? Az összkép nálam mindenesetre inkább az, hogy ez a szöveg még inkább csak költőisekedik, mintsem, hogy költészet lenne, és nem igazán jut túl ezeken a szerelmes általánosságokon. A szerzőnek azt javasolnám, hogy minden irói trükköt amit az évek folyamán felszívott, felejtsen el, és vele együtt a bársonyos, nosztalgiázó attitűdöt. Olvasson a XX. század és az elmúlt 20-30 év versterméséből is minél többet, s remélhetőleg előbb vagy utóbb látszódni fog majd az eredmény. Remélem nem hangzik nagyképűen, de itt a "dokkon" a többi műkedvelő portálhoz képest valamivel magasabb szakmai szempontokat próbálunk érvényesíteni, és mindenek előtt a szövegek minőségét értékeljük, és kevésbé azt, hogy ki a barátunk. Ez az írása most még sajnos múlan-dokk, de továbbra is várjuk szeretettel az írásait, amit mindesetben véleményezni fogunk, amennyiben ide feltölt.
Üdv, és jó munkát kívánok!
Zoltán | 2.
| 2013.05.06 10:27 | Standovár Ágota - szerki -- meo | Szakítás.
|
| Válasz erre | Kedves Mihály, attól, hogy markába vette Heine/Dante?, Pilinszky és Szabó Lőrinc gondolatait, majd golyóvá gyúrta, nem írta meg a "költeményt", még akkor sem, ha megdobogtatta ezzel a pár sorral a kamaszlányok, szépasszonyok szívét. Saját élmény/érzés, saját szavak a "vers" alapanyagai, természetesen megfelelő arányérzettel keverve és fűszerezve. Megpróbálhatná e szerint a recept szerint! Ágota | 1.
| 2013.05.01 08:45 | Mesterházy Fruzsina - szerki -- meo | Fogadj magadba
|
| Válasz erre | Kedves György! Látszik, hogy nem ma kezdte az írást, gyakorlott kéz írása mindkét dokkos verse. DE. A jó ötletek között (lakatlan lelked leparkol) sok a sablonos, elkoptatott, illetve mívesebben megfogalmazható kép: "messzeségbe tűnő emlék, magamba temesselek, szívedbe mar", illetve sok helyen túl köznyelvi: "új születő érzelem, felébred benned egy régvolt érzés". Olvasson még sokat, esetleg otthon játsszon a szókincsével, írjon csak B-vel, vagy BA-val kezdődő szavakat, stb. ÉS nagyon fontos, hogy tudjuk önmagunkat meghúzni. Ez most múlik sajnos. | 0 |
|
