Csepcsányi Éva
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
104.
2016.07.18 23:20 | B. Tóth Klári - szerki -- meo | Tenyérből virágfüggöny
|
Válasz erre | Kedves Éva,izgalmas ez a szürreális vízió-füzér,találtam benne kincseket, egyéni sorokat,kifejezéseket: "Még itt a kézvonás. A toll ír, pedig már nem vagy ott. " "A szabadság ölelés, fénylik tőle arcod, hajad. " Az utolsó ciklus akár egy Magritte-kép is lehetne,bár az sokkal morbidabb: http://www.freakingnews.com/Pictures/4/Rene-Magritte-Paintings.jpg Összességében mégis az a benyomásom,hogy szétesik a versfüzér szerkezete. Mi a belső kohézió? Hol a lírai én szemszögéből követjük az eseményeket,hol kívülállóként nézzük, mint egy film epizódját, szóval valami egységes nézőpont lenne jó, de ez csak az én véleményem,szóljanak hozzá a kollégáim is. Miért vannak szétszabdalva belső címekkel? Ez zavaró,mert a cím első sorként hat,de annak meg értelmetlen,mert fölöslegesen ismétlődnek a szavak. Pl. "Férjek érkezése Kattan a zár. Asszonya fülel.." Így egybeolvasva nyelvtanilag se stimmel, a férjek többes számban, az asszonya egyes számban van.Ha mindenképpen kellenek a belső címek,akkor ki kellene hagyni alattuk egy sort. Csak ezek miatt az "apróságok" miatt nem marad nálam a vers, de feltétlenül számítok rá egy összeérleltebb változatban! | 103.
2013.10.08 12:41 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Vállak
|
Válasz erre | Éva, nagyon jól indul, az első öt sor hibátlan. Aztán elkezdenek csapongani a képek, a gondolati ív szétzilálódik. És egyszer csak megérkezünk a befejezéshez, aminek (látszólag) vajmi kevés köze van a vers elejéhez. Szép vers, de jobban, tisztábban kéne felépíteni, mert lólépésben haladsz átlósan a szövegben, mintha egyszerre lennél a huszár és a királynő a sakktáblán. | 102. 101.
2013.06.28 03:15 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Géphegedű
|
Válasz erre | "csatangolni, borongani vágyom, bóklászni, bogarászni sálban, sárban, száriban, két gallyal hegedülve, mintha a csönd szólamát akarnám beleírni egy zsongó szimfóniába. " -ez a rész tetszik. a borongani kivételével, azt nem tenném a csatangolni és bóklászni közé, szerintem mást jelent. | 100. 99. 98.
2013.05.07 10:07 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Mint juhász
|
Válasz erre | Éva, folyamatosan tetten érhetők az írói fogások, ami azt is jelenti, hogy az eszköztáradat bővíteni kéne, szélesíteni a spektrumot, egy -egy versen belül is. Nyilvánvaló írói eszközöket használsz, azaz kiabál a szövegből, hogy a szerzője itt bizony lírai hatásra törekszik. Szándékosan nem a vadászik szót használtam, mert ezzel együtt sem hatásvadász a vers. Viszont egyértelműen érződik a szerzőjén, hogy ha ilyen tudatos, szándékolt módon építkezik, akkor több is van benne, mint amit előhoz magából. Aki jó költő szeretne lenni, annak muszáj kockázatot vállalnia, folyamatosan, egyes írásaiban is, és nekem úgy tűnik, hogy te szinte biztosra mész. Éppen ez akadályoz meg abban, hogy újra és újra átlépd saját, személyes határaidat, pedig egy-egy mű éppen akkor válik élővé, lüktetővé, ha ez megtörténik. Lépj ki a saját, jól ismert, belakott univerzumodból, kísérletezz, engedd szabadon magadat, a tehetségedet, mert van. Más kérdés, hogy hova jutsz el vele. Ez a jelenlegi irány inkább szűkítő. Olyannyira, hogy ilyen képzavarokba futhatsz miatta: "Reggelbe futó érkezés vagy" - hát, ez inkább vicces, mintsem költői... Az "Őszmás" már sokkal jobban sikerült, fogok írni arról is. Üdv! | | A fenti posztra érkezett válaszok: csepcsanyie@hotmail.com | 97. 96. 95. 94. 93. 92.
2013.01.22 16:21 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Este a 18-ason
|
Válasz erre | Huhh! Ez kiszaladt belőled! Többször átolvastam, és egyre jobban tetszett, pedig elsőre is "bejött". Nem találtam olyan részt, amihez hozzányúlnék. Még a necces részeknél is olyan erővel dominál az őszinteség, hogy átsegíti a szöveget a buktatókon. Kösz. | | A fenti posztra érkezett válaszok: csepcsanyie@hotmail.com | 91. 90.
2011.09.17 12:36 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Szétszórlak
|
Válasz erre | Éva, ez első fele, az első 5 sor nagyszerűen sikerült, a második fele (befejező 3 sor) nem koherens az előbbiekkel, szakadék tátong és feleslegesnek is érzem olvasóként ezt a nagy bakugrást. Inkább a kezdő gondolatot kéne kiteljesíteni vagy valahogy ügyesen (majdnem azt mondtam, frappánsan) befejezni, lezárni.
Csipegesd csak betűmorzsáimat, madárkám, az egész világ kalitka. Szétszórlak.
Ez persze elég direkt befejezés (kicsit favágó), a te könnyű, finom, női kezeidre van szükség a méltó folytatáshoz. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Csepcsányi Éva | 89. 88. 87.
2011.08.04 04:24 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Szétszórlak
|
Válasz erre | Éva, az első öt sor izgalmas, aztán számomra nem világos miről beszél a vers, onnan mintha egy másik szöveg kezdődne, teljesen más tartalmakat úsztatva bele "kérdés-áldozat-égbe emelt karok-nyűtt saru". Szóval valami hiányzik, kissé inkoherens. | 86.
2011.08.01 05:50 | Bánfi Ferenc -- Messzi menny
|
Válasz erre | AZ ember fia Jézus és a jézus hívei egymás arcába harapnának mikór megszólalnak a kűrtök ,így lett volna helyes(mert én tudom ám)az ember Fiai a Sátán pondróinak az arcába haraoptak ,litúrgikusan így helyes . | 85.
2011.08.01 00:43 | kovácske t. jános -- re: meo | Messzi menny
|
Válasz erre Előzmény | kicsit erősen fogalmaztam, ahhoz képest, mekkora a rés az illesztésen.
de újraolvasva egyre kevésbé győz meg a 3. vsz. miért lenne ennek a versnek az igazi énje az, amivé a 3. vsz. teszi? miért kellene apokalipszisba torkolnia? | 84. 83.
2011.08.01 00:31 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Messzi menny
|
Válasz erre | "lett /Nagy jajgatás" - az apokalipszist persze, hogy nehéz másként mondani, mint ahogy már annyiszor mondatott. de ez se másnak, se szépnek nem hangzik. lehet (azzal menteni), hogy lehetetlen próbába vágta a fejszéjét, de kicsorbult (és ugyan milyen mentség másíthatja meg ezt).
"éles hang függött " - egy hatásos versben (mint ez is) hajlamos az olvasó elsiklani kisebb gikszerek fölött, én is örömmel teszek így, noha ez azért képzavar.
"a monstrum" - nincs igazán szervülve a sztoriba. mi, emberek, emberiség voltunk a téma, mi nem vagyunk monstrum, csak ha a vers elvezet ahhoz, hogy máok vagyunk, de ezt elmulasztotta. vagy lehet a monstrum rajtunk kívül, felettünk is, ám elvezetni hozzá, vagyis beilleszteni a képbe illett volna, mielőtt ránk omlik. a mi(ki) is? a befejezés a monstrumhoz kapcsolódik, úgyhogy annyiban és ugyanaz a gondja, mint az előkészítés nélkül felbukkanó monstrum-motívumnak.
nem tagadom, ezzel együtt is működik a szöveg, csak éppen a katarzist szinte elnyomja a csalódottság afelett, hogy mennyivel jobb lehetett volna a vers, ha nincs pár kisebb illesztési hiba. no persze, ha a világ legnagyobb hajója épül, ki ér rá holmi illesztékekkel vacakolni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Csepcsányi Éva | 82. 81. 80. 0 25 50 75 100 |
|