Pataki Lili : Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2821 szerző 36489 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Sirokai Mátyás
  Lécek között
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: A nap alatt
Pálóczi Antal: Az ember úgy fáj a Földnek
Vezsenyi Ildikó: frustrato
Tóth Gabriella: pszt
Pataki Lili: Unterman
Kiss Anna Mária: Halálra válva
Vajdics Anikó: Definíció
Steszkó Juli: Ovi-bú
Petz György: Haikuk
Ötvös Németh Edit: tehetetlen nyugtalanság
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 1 órája
Vezsenyi Ildikó 1 órája
Szilágyi Erzsébet 2 órája
Natalie Danaisz 12 órája
Köves István 12 órája
Bánfai Zsolt 19 órája
Petz György 1 napja
Bara Anna 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Nagyító 1 napja
Mikola Emese 1 napja
Lőnhárt Melinda 1 napja
Hatházi Áron 1 napja
M. Szabó Mihály 2 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Pataki Lili 4 napja
DOKK_FAQ 4 napja
Tiszai P Imre 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Játék backstage 46 perce
történések 47 perce
Hetedíziglen 48 perce
Bézs tollecsete 2 órája
Minimal Planet 12 órája
leállósáv 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 14 órája
Bara 21 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 22 órája
Sorrento 23 órája
Vendég 1 napja
enigma 1 napja
Baltazar 1 napja
Volt egy pillanat 1 napja
utolsó szakasz: ráfordulás 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Pataki Lili
Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


Reggel álltam a tükör előtt,
csipesszel a kezemben, és
egyesével öltem a szőrszálakat.

Apám szerint gyerekkoromban
nekem volt a legszebb szemöldököm.
Most meg szinte hallom, ahogy darabra

számol minden tépésnél: Egy.
Kislánykorodban sokat nevettél.
Az arcodon nyoma sem volt

erőltetett, torz grimasznak. Kettő.
A tekinteted nyílt volt, fürkésző.
Nem tudtál semmit a világról,

ami bánthatott volna. Három.
Kedves voltál, odaadó. Órákig
törted a barackmagot, csak hogy egy

marékkal adhass nagyapádnak. Négy.
Tiszta voltál, ártatlan, őszinte, vakmerő,
szenvedélyes, betörhetetlen.

Öt. A szerencseszámom.
Öten voltunk a családban. Öt évesen
már megvertél kártyában. Hat.

Tévedhetetlenül tudtad, mi
a jó. És meg is tetted! Nem
lehetett haragudni rád. Hét.

Anyád hét hónapig hordott a
szíve alatt, én meg csak annyit
mondtam, "megint lány lett". Nyolc.

Nyolc éves voltál, amikor
inni kezdtem. Nyolc évig
nem voltam önmagam.

És most újra számol: Egy.
Az első évben még nevettél rajtam,
ahogy estem-keltem, mint egy bohóc.

Kettő. A tekinteted egyre komorabb
lett, vizslató. Mindent tudtál, amit
a világodról tudnod kellett.

Három. A harmadik évben
folyton összetörtem magam,
az autót, és téged is. Négy.

Te őszinte voltál, én csökönyös,
én kiégett, te kezelhetetlen. Családot
hazudtunk mindketten. Öt.

A szerencseszámom. Csak ültem
a temetőben apám sírjánál, és
bőgtem, mint egy gyerek. Hat.

Tévedhetetlennek hittem magamat.
Tudtam, hogy minden rossz.
És nem tudtam nem haragudni rád.

Hét. Anyád hét év után feladta. Én álltam
az újszülött kutyakölykök fölött részegen,
és csak annyit mondtam, "megint lány lett".

Nyolc. Nyolcszor kerültem kórházba,
és te számoltad mindet. Nyolc szoba,
nyolc ágy, nyolcféle gyógyszer.

Nyolc év kellett, hogy felnőj. Nyolc
város, hogy hazatalálj. Nyolc megálló,
hogy a dolgok megforduljanak.

Hét. Hetente egyszer jöttél.
Te, az egyik lányom. Akit sosem
hordtam a szívem alatt.

Hat. Azt mondtad, nincs semmi baj!
Ez egy betegség. Gyógyíthatatlan,
de együtt élhetünk vele.

Öt. A szerencseszámom. Öten
voltunk a családban. Én bőgtem,
te megvertél kártyában.

Négy. Tiszta voltál, ártatlan,
őszinte, vakmerő, szenvedélyes,
betörhetetlen. Három.

Háromszor estem még vissza,
de te kedves voltál, odaadó.
Órákig törted nekem a barackmagot.

Kettő. Ketten ültünk a padon.
Te nem néztél rám, nem fürkésztél,
úgy mosolyogtál, mintha nem bántana.

Egy. Egyszer még nevettél is.
Az arcodon nyoma sem volt
erőltetett, torz grimasznak.

Reggel megálltam a tükör előtt,
borotvával a kezemben. Jólesett ölni
a szőrszálakat. Alatta én voltam,

mögötte téged láttalak, a lányomat.
Szerinted gyerekkoromban nekem volt
a legszebb szemöldököm.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-16 11:18:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-16 11:18:24


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-07-26 13:02 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-08-23 11:14   Napló: Játék backstage
2019-08-23 11:13   Napló: történések
2019-08-23 10:32   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-08-23 10:28   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2019-08-23 09:52   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2019-08-23 09:39   Napló: Bézs tollecsete
2019-08-23 00:29       ÚJ bírálandokk-VERS: Aranyi Gábor PARLÉRO ARIERI (quasi Adiemus)
2019-08-22 23:40   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2019-08-22 23:33   új fórumbejegyzés: Natalie Danaisz
2019-08-22 23:32   Napló: Minimal Planet