Pataki Lili : Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2830 szerző 37237 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: szuszogó
Tálos Barbara: Szem
Nyári László: Csecsemő
Bártfai Attila Márk: Majomparádé
Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 7 órája
Gyors & Gyilkos 10 órája
Király Ferenc 10 órája
Tóth Gabriella 18 órája
Pálóczi Antal 18 órája
Radics Zina 19 órája
Lantos Tímea 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Oláh Imre 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Busznyák Imre 2 napja
Szabó László 3 napja
Czékmány Sándor 3 napja
Kiss Anna Mária 4 napja
Szilágyi Erzsébet 4 napja
Szécsényi Katalin Boglárka 5 napja
Albert Zsolt 5 napja
Szalay Károly 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 7 órája
Conquistadores 7 órája
mix 12 órája
PIMP 15 órája
az utolsó alma 15 órája
EXTITXU-UXTITXE 16 órája
az univerzum szélén 17 órája
Bara 20 órája
Pssz!Ich-ézis 1 napja
nélküled 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
történések 1 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 2 napja
Baltazar 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Pataki Lili
Történetünk, történeted (Édesapámnak, őszinte szívvel, köszönet mindenért!)


Reggel álltam a tükör előtt,
csipesszel a kezemben, és
egyesével öltem a szőrszálakat.

Apám szerint gyerekkoromban
nekem volt a legszebb szemöldököm.
Most meg szinte hallom, ahogy darabra

számol minden tépésnél: Egy.
Kislánykorodban sokat nevettél.
Az arcodon nyoma sem volt

erőltetett, torz grimasznak. Kettő.
A tekinteted nyílt volt, fürkésző.
Nem tudtál semmit a világról,

ami bánthatott volna. Három.
Kedves voltál, odaadó. Órákig
törted a barackmagot, csak hogy egy

marékkal adhass nagyapádnak. Négy.
Tiszta voltál, ártatlan, őszinte, vakmerő,
szenvedélyes, betörhetetlen.

Öt. A szerencseszámom.
Öten voltunk a családban. Öt évesen
már megvertél kártyában. Hat.

Tévedhetetlenül tudtad, mi
a jó. És meg is tetted! Nem
lehetett haragudni rád. Hét.

Anyád hét hónapig hordott a
szíve alatt, én meg csak annyit
mondtam, "megint lány lett". Nyolc.

Nyolc éves voltál, amikor
inni kezdtem. Nyolc évig
nem voltam önmagam.

És most újra számol: Egy.
Az első évben még nevettél rajtam,
ahogy estem-keltem, mint egy bohóc.

Kettő. A tekinteted egyre komorabb
lett, vizslató. Mindent tudtál, amit
a világodról tudnod kellett.

Három. A harmadik évben
folyton összetörtem magam,
az autót, és téged is. Négy.

Te őszinte voltál, én csökönyös,
én kiégett, te kezelhetetlen. Családot
hazudtunk mindketten. Öt.

A szerencseszámom. Csak ültem
a temetőben apám sírjánál, és
bőgtem, mint egy gyerek. Hat.

Tévedhetetlennek hittem magamat.
Tudtam, hogy minden rossz.
És nem tudtam nem haragudni rád.

Hét. Anyád hét év után feladta. Én álltam
az újszülött kutyakölykök fölött részegen,
és csak annyit mondtam, "megint lány lett".

Nyolc. Nyolcszor kerültem kórházba,
és te számoltad mindet. Nyolc szoba,
nyolc ágy, nyolcféle gyógyszer.

Nyolc év kellett, hogy felnőj. Nyolc
város, hogy hazatalálj. Nyolc megálló,
hogy a dolgok megforduljanak.

Hét. Hetente egyszer jöttél.
Te, az egyik lányom. Akit sosem
hordtam a szívem alatt.

Hat. Azt mondtad, nincs semmi baj!
Ez egy betegség. Gyógyíthatatlan,
de együtt élhetünk vele.

Öt. A szerencseszámom. Öten
voltunk a családban. Én bőgtem,
te megvertél kártyában.

Négy. Tiszta voltál, ártatlan,
őszinte, vakmerő, szenvedélyes,
betörhetetlen. Három.

Háromszor estem még vissza,
de te kedves voltál, odaadó.
Órákig törted nekem a barackmagot.

Kettő. Ketten ültünk a padon.
Te nem néztél rám, nem fürkésztél,
úgy mosolyogtál, mintha nem bántana.

Egy. Egyszer még nevettél is.
Az arcodon nyoma sem volt
erőltetett, torz grimasznak.

Reggel megálltam a tükör előtt,
borotvával a kezemben. Jólesett ölni
a szőrszálakat. Alatta én voltam,

mögötte téged láttalak, a lányomat.
Szerinted gyerekkoromban nekem volt
a legszebb szemöldököm.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-16 11:18:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-16 11:18:24


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-07-14 21:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Tótágas
2020-07-14 21:47   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2020-07-14 21:34   Napló: Conquistadores
2020-07-14 21:34   Napló: Conquistadores
2020-07-14 20:15   Napló: Hetedíziglen
2020-07-14 19:31       ÚJ bírálandokk-VERS: Francesco de Orellana a bérletem vére
2020-07-14 18:49   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-07-14 18:35   új fórumbejegyzés: Király Ferenc
2020-07-14 16:40   Napló: mix
2020-07-14 13:42   Napló: PIMP