Itt egy vers

Ez az első versszak:

Olvasd az első sort,
aztán a másodikat,
nézd, ez a harmadik,
és máris itt a negyedik.

Miközben ezt írom,
inkább tengeren siklanék
mint egy lapos kavics.
Kínomban, hogy ezt elmondjam
szénakazlakat gyújtok pipámban,
házakat veszek a számba,
karjaimat, mint jó lovakat befogom,
körmeimmel
arcomat végigszántom.

Miért csúsztam szét?
az idő megindult mint
egy varázsszőnyeg –
halkopoltyúk ezüstmámorában
zúgó vizeket kérdezgetek.

Mit kérdezzek?
Itt állok.

Hazamegyek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.