Távolodni
Távolodni a szeretett nőtől véletlenül ittfelejteni magad
álmodban is könyvlapok közé rejteni a sokpénzt
betörő miatt (regényes életed van)
most születni mikor domborul a hold és éhes füvek tolakodnak a világra
fejedet majd benövi a hajnal (küszöböd mögött a szél szimatol)
még semmiből teremtettél még vízszemű vagy
önfeledt s közönyös hipnotizált
Vissza a magzatmelegbe vissza a könyvlapok közé
a megjegyezhetetlen arcú nők közé
dolgodat végezni a fekete malomban szótlanul (valahol örök ökör-sütés)
most születni mielőtt kihal az ember a világból
(a kövekből mindig fiak teremnek)
elfelejtett életeket sodor a folyó
Még éjféli kígyók kapaszkodnak itthagyott életed fájának ágaira
és beszélő ismeretlen lények szívdobogás-szerű csöndben
volt Ő (nevét nem említheted) újra rádtenyerelt a hold
(szerelemmentes nyaraid kárhoznak a fekete napba)
és kihúzó porschéd fényszórójában
a demiurgosz kifingott űrében
csak a megszokott budapest
és a mozdulatlan folyó
az idő boldog homokján közönyös terében
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.