Simon Márton : Háromnegyed négy


 
2841 szerző 39179 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Faludy György
  Óda a magyar nyelvhez
Új maradandokkok

Tamási József: határtalanul
Tóth Gabriella: Morfondír
Faludy György: A felsõbbrendû ember
Tímea Lantos: Tavasz
Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 2 órája
Valyon László 3 órája
Bátai Tibor 5 órája
Ilies Renáta 5 órája
Kiss-Teleki Rita 6 órája
Paál Marcell 6 órája
Tamási József 6 órája
Tímea Lantos 6 órája
Bara Anna 6 órája
Zsolt Szakállas 7 órája
Ocsovai Ferenc 7 órája
Szakállas Zsolt 9 órája
Tóth Gabriella 14 órája
Tóth János Janus 14 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 2 órája
Zúzmara 8 órája
Bara 9 órája
Baltazar 17 órája
Dokk-verspályázat 1 napja
útinapló 1 napja
négysorosok 1 napja
Gyurcsi 2 napja
nélküled 2 napja
az univerzum szélén 3 napja
Paricska. Életmű 3 napja
különc 3 napja
Sin 4 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Simon Márton
Háromnegyed négy

A fák, ez jó, igen, kezdjük a fákkal, hogy majdnem
ugyanolyanok; így hajnalban. Kevés a fény. Eléggé fázom.
Bent alszol. Akihez szólhatnék most, az előtt hallgatok;
nem remegek, még ezt a fázást se lássa rajtam.
Mondok valamit magamban. Látom a leheletem. Nézem.
Ebben a ritkás fényben én is csak majdnem ugyanaz vagyok,
félig nyitott szemmel figyelve, hogy alszik minden.
A te szemed, lehunyt szemed ott bent, világos, egyszerű,
mint ilyenkor az ég. Mint ilyenkor bármi. Rá kéne gyújtani,
ezért jöttem ki. Nem. Azért mert nem tudok visszaaludni.
És utálok várni. Föl kéne ébresszelek, mondanom kellene,
igen, hogy nézd meg a szemem színét, egy darabig
hibának éreztem azt is. És nem értem miért kellek neked,
elmondanám, most, kezemen az öled szagával, könnyebb
lenne mégis. És nem tudom hány ölelés kell, akár csak egy napra,
(estig összetartson), szóval, hogy ölelj. Ilyeneket kéne mondanom.
Bent alszol. Nézem az ég súlyos színeit a szív felöli oldalon.
Dohányzom. Jó így. Bár elég hideg van. Jó, hogy betakartalak.
Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Jelenkor, 2006/10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-18 23:38   Napló: Bátai Tibor
2025-07-18 23:13   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 23:11   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 22:02   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 21:54   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-07-18 21:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Keserű hexameterek (jav.)
2025-07-18 20:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus A jelen
2025-07-18 20:31   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-07-18 20:18   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-18 20:11   új fórumbejegyzés: Valyon László