Simon Márton : Háromnegyed négy

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 38076 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

lengyel attila
  Az építmény
Új maradandokkok

Bártfai Attila Márk: Hokuszai öreg tigrise a hóban
Bara Anna: acélmezők
Tóth János Janus: ha az ember (reflexvers)
Szilasi katalin: Spenót tükörtojással
Tóth Gabriella: unoka (végleges)
Tóth Gabriella: Valahol
Bátai Tibor: BALLADA
Markovics Anita: Rubikon
Valyon László: Lutheriáda
Busznyák Imre: Láda február havában
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 4 órája
Kosztolányi Mária 18 órája
Szilágyi Erzsébet 19 órája
Nagyító 2 napja
Bara Anna 4 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Bátai Tibor 4 napja
Bártfai Attila Márk 4 napja
Markovics Anita 5 napja
Tóth János Janus 6 napja
Maretics Erika 7 napja
Busznyák Imre 9 napja
Szilasi katalin 10 napja
Zsolt Szakállas 12 napja
Konta Ildikó 12 napja
Horváth Tivadar 12 napja
DOKK_FAQ 14 napja
Albert Zsolt 15 napja
Ötvös Németh Edit 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Bara 3 órája
Gyurcsi 3 órája
Más, és mégis ugyanaz 4 órája
Hetedíziglen 5 órája
az utolsó alma 5 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 7 órája
Etzel Mark Bartfelder 7 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 17 órája
ELKÉPZELHETŐ 20 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 23 órája
Baltazar 1 napja
Hordalék 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
A HÁRMAK 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Simon Márton
Háromnegyed négy

A fák, ez jó, igen, kezdjük a fákkal, hogy majdnem
ugyanolyanok; így hajnalban. Kevés a fény. Eléggé fázom.
Bent alszol. Akihez szólhatnék most, az előtt hallgatok;
nem remegek, még ezt a fázást se lássa rajtam.
Mondok valamit magamban. Látom a leheletem. Nézem.
Ebben a ritkás fényben én is csak majdnem ugyanaz vagyok,
félig nyitott szemmel figyelve, hogy alszik minden.
A te szemed, lehunyt szemed ott bent, világos, egyszerű,
mint ilyenkor az ég. Mint ilyenkor bármi. Rá kéne gyújtani,
ezért jöttem ki. Nem. Azért mert nem tudok visszaaludni.
És utálok várni. Föl kéne ébresszelek, mondanom kellene,
igen, hogy nézd meg a szemem színét, egy darabig
hibának éreztem azt is. És nem értem miért kellek neked,
elmondanám, most, kezemen az öled szagával, könnyebb
lenne mégis. És nem tudom hány ölelés kell, akár csak egy napra,
(estig összetartson), szóval, hogy ölelj. Ilyeneket kéne mondanom.
Bent alszol. Nézem az ég súlyos színeit a szív felöli oldalon.
Dohányzom. Jó így. Bár elég hideg van. Jó, hogy betakartalak.
Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Jelenkor, 2006/10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-06-25 15:00   Napló: Bara
2022-06-25 14:49   Napló: Gyurcsi
2022-06-25 13:37   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2022-06-25 13:24   Napló: Más, és mégis ugyanaz
2022-06-25 13:13   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2022-06-25 13:04   Napló: Hetedíziglen
2022-06-25 13:04   Napló: Hetedíziglen
2022-06-25 13:04   Napló: Hetedíziglen
2022-06-25 13:04   Napló: Hetedíziglen
2022-06-25 13:04   Napló: Hetedíziglen