Nyár
Vágj ki egy fát a kertemből
Ültesd el magadnak, de egyből
Nehogy sorvadásnak induljon e fűzfa
Melynek árnyékában pihentünk s ha
Eleredt az eső dalokat énekeltünk
Nevettünk, táncoltunk s felülkerekedtünk
Sivár hétköznapok terjeszkedő tényén
A nyár gyorsan elszállt s a végén
Meghajtjuk fejünket az ősz előtt
Hulló levelek haláltusája közt
Szorongva nézünk egymásra,
Mindegyőnk árva
S csak várunk, várunk az eljövendő nyárra
E fűzfa is sír majd s a könnye:
Sárguló,
Haldokló,
Hulló,
Levele...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
