A törpe szólt
A törpe elbukott,
mert nem talált hegyet,
mert nem talált nyomot,
merre kincs-
akár egy eldobott ezüst-
kavics, vagy bronzba dőlt remény,
tán színaranybogár-
felvisít,
s így csupán a farkasok
taposták nyomát,
mire útja hét határon túlra nyúlt,
így a törpe vízre szállt,
majd égre esküdött,
-kincsem a vágyam, s te a segítőm!
S a nap lenyúlt, kezében árva fürtje szólt:
-s te barátom? Te vagy mindenütt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
